dendrokronológia

English Română Magyar
 
Kutatásaink

2003 óta közel kétszáz műemléképületből, lelőhelyről gyűjtöttünk dendrokronológiai vizsgálatra mintákat, adatsorokat. Ezek alapján ma már több keltezett helyi kronológia, illetve adatsor áll rendelkezésünkre, így tölgyfa és jegenyefenyő szerkezetek, elemek esetében ma már nagy biztonsággal tudunk Erdélyben a 12/13. század és a jelenkor közötti időszakokban, továbbá 18-19. századi lucfenyő szerkezetek, fatárgyak esetében keltezni.

Az alábbiakban az általunk kutatott műemlékek és objektumok dendrokronológiai kutatási eredményeinek rövid summázatát mutatjuk be a települések ABC sorrendjét követve. A leírások után minden esetben feltüntettük a kutatást támogató, finanszírozó intézményt, partner, a valamint kutatás évét. Amennyiben az eredmények már közlésre kerültek, akkor a leíráshoz a publikáció letölthető pdf változatához vezető linket is megadtuk. Ha valakinek részletesebb adatokra van szüksége, kérjük levélben keressen meg minket.

 
abcdefghijklmnopqrstuvwxyz
 
Agyagfalva református templom
tovább     
Ákos református templom
tovább     
Algyógy rotunda
tovább     
Agyagfalva - református templom
 

(r: Lutița, Hargita megye) 

Torony, templom-tetőszerkezet

A cinterem-bejárat fölött meglehetősen jellegtelen torony áll. Az építés korabeli tölgygerendák vizsgálatából az derült ki, hogy 1627/1628 telén illetve 1628 nyarán kivágott fákból származnak. A torony külső oldalán látható 1628-as évszám tehát valós hagyományra utaló keltezést örökít meg. A torony 4. emeletén található faelemek 1755/1756 telén kivágott tölgyfákból valók és a torony magasítását keltezik.

A templom tetőszerkezetét a Forster Központ 2015. évi dendrokronológiai kutatási programja keretében vizsgáltuk (erdélyi lucfenyő évgyűrű-adatsorok gyűjtése). A vegyes faanyagú, jegenye- és lucfenyőből készült tetőszerkezet több elemén is 1827-es évszám olvasható. A jegenye- és lucfenyő gerendákat is sikerült évre pontosan keltezni 1825/1826 illetve 1826/1827 telére.

Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2015), Forster Központ (2015)

link

Ákos - református templom
 

(r: Acâș, Szatmár megye) - padmellvédek

A templom három padmellvédjének kilenc deszkáját vizsgáltuk. A vizsgált deszkák lucfenyőből készültek, egyidősek, de utolsó évgyűrűik a megmunkálás során eltűntek, ezért a fák kidöntésének ideje, és így a mellvédek készítésének időpontja nem határozható meg pontosan. A deszkák utolsó mért évgyűrűi 1705-1756 között képződtek.

OTKA (2015)

Algyógy - rotunda
 

(r: Geoagiu, Fehér megye)

Az algyógyi rotunda kutatása során abban bíztunk, hogy találunk a 12. században épített épületben eredeti, Árpád-kori fa elemeket. Sajnos a hozzáférhető fafödémek már mind egy későbbi javítás nyomán kerültek jelenlegi helyükre. Keltezésük 1673/1674 tele. A diadalív feletti másodlagosan felhasznált gerenda korábbi ugyan, de szintén nem eredeti: 1649/1650 telén kivágott fából származik.

OTKA (2013)

Almakerék evangélikus templom
tovább     
Almakerék szárnyasoltár
tovább     
Apold evangélikus templom
tovább     
Almakerék - evangélikus templom
 

(r: Mălâncrav, n: Malmkrog, Szeben megye) 

hajó- és szentély-tetőszerkezet

A teljes egészében freskókkal díszített almakeréki templomszentély boltozata felett egy olyan tetőszerkezet húzódik, amelynek kötőgerendáinak alsó felét élszedések díszítik. Ez arra látszik utalni, hogy a szentély felett eredetileg síkfödém lehetett, amelynek gerendái alulról láthatók voltak. A szentély feletti tetőszerkezet több eleme és kötőgerendája a dendrokronológiai vizsgálatok alapján 1342 körül, vagy az után kivágott tölgyfából készült, míg a hajó tetőszerkezetét 1369/1370 telén kivágott tölgyfákból építették. Ezek a keltezések nagy valószínűséggel a gótikus átépítés idejét is jelzik, és a freskók készítésének postquem határát is megadják..

OTKA (2013, 2015)

Almakerék - szárnyasoltár
 

(r: Mălâncrav, n: Malmkrog, Szeben megye)


Az almakeréki templomban található Erdély egyik legszebb szárnyasoltára. Öt táblakép 12 deszkájának és a predella egy deszkájának évgyűrűsorát mértük le (a keretben álló táblaképek esetén a deszkák hátoldalán). A táblaképek és a predella azonos korú, minden bizonnyal egységesen 1459/1460 telén kivágott jegenyefenyőkből készültek.

OTKA (2015)

link

Apold - evangélikus templom
 

(r: Apold, n: Trappold, Maros megye) - nyugati karzat

A templom nyugati karzatának Mihály Ferenc által megtalált korábbi mellvédjéből több lucfenyő-deszka évgyűrűsorát lemértük. Az adatsorokat jegenyefenyő kronológiákkal vetettük össze. Az így kapott keltezés szerint a karzatmellvéd 1545 után kivágott lucfenyőkből készült, ami egybevág a restaurátori szakvéleménnyel. Amennyiben ez a keltezés helyénvaló, akkor ez az első keltezett lucfenyő adatsorunk!

OTKA (2013, 2014)

link

Bánffyhunyad református templom
tovább     
Berethalom evangélikus templom
tovább     
Beszterce evangélikus templom
tovább     
Bánffyhunyad - református templom
 

(r: Huedin, Kolozs megye)

hajó- és szentély- tetőszerkezet, torony

A bánffyhunyadi templomtorony belső falán többfelé láthatók az elbontott egykori födémek gerendafészkei. Az 1. és 2. emeletén lévő faszerkezet összes vizsgált tölgyfa eleme 1702/1703 telén, vagy 1703/1704 telén kivágott fából származik, míg a faerkély és fedélalap vizsgált tölgy elemei mind 1735/1736 telén kivágott fából valók. A templom tetőszerkezetei elsősorban lucfenyő gerendákból készültek. Ezeket az elemeket egyelőre nem tudjuk keltezni. A szentély-fedélszerkezet jegenyefenyő elemeiről viszont megállapíthattuk, hogy 1690/1691 telén, ill. 1691 nyarán kivágott fákból származnak.

OTKA (2014)

Berethalom - evangélikus templom
 

(r: Biertan, n: Birthälm, Szeben megye)

sekrestyeajtó, fa harangtorony, stallum, karzat, hajó- és szentély-tetőszerkezet, Katolikus-torony

A berethalmi templomban Jan Hülsemann építész kérésére vizsgáltunk meg több objektumot és berendezési tárgyat.

A 30. számú stallum jegenyefenyő padlódeszkája 1460 után kivágott fából való.

Az 1515-ös évszámos, intarziás sekrestyeajtó esetében felmerült az a gyanú, hogy a hátlap deszkái utólagos megerősítéshez köthetők. Az évgyűrű-összehasonlítás során azonban kiderült, hogy a két vizsgált tölgyfa-deszka egy és ugyanazon fából való, amelyet 1502 körül, vagy 1502 után vágtak ki, vagyis az 1515-ös előlappal egyszerre készülhettek.

A templom északi karzatának vizsgálata meglepő eredménnyel zárult. Az első látásra historizáló, újkori alkotásnak tűnő berendezés padlógerendája 1546, illetve a két oszlop 1550 és 1551-1555 körül kivágott tölgyfákból készültek. Bizonyos tehát, hogy a templombelső északi karzata a 16. század közepe után nem sokkal már használatban volt.

Az úgynevezett Katolikus toronykutatása során fontos új megfigyelések és keltezések születtek. A torony építését a mai első emelet padlója alatti eredeti födémgerendák az 1420-as évekre keltezik. Szintén erre az időszakra utal a tetőszerkezet eredeti elemeinek 1425-1426 körüli keltezése. Az 1500-as évek elején az első emelet födémét egy méterrel megemelték, és új födémeket építettek, illetve ekkor készült el a faerkély és a toronysisak is. Ezek megépítéséhez 1501/1502 telén, 1503 nyarán, valamint e körül kivágott tölgyfákat használtak fel.

OTKA (2014), Forster Központ (2015)

link

 

Beszterce - evangélikus templom
 

(r: Bistrița, n: Bistritz, Beszterce megye)

hajó- és szentély-tetőszerkezet

A templom építéstörténete meglehetősen jól adatolt, de a 2009. évi helyreállítás során felmerült a kérdés, hogy az impozáns fenyőfa tetőszerkezet középkori-e. A dendrokronológiai vizsgálat eredménye szerint a hajó fedélszerkezetét 1559/1560 telén, a szentély fedélszerkezetét 1560/1561 telén kivágott faanyagból (jegenyefenyő) építették. A dendrokronológiai adatok jól egybevágnak a templom középkori újjáépítésével kapcsolatos írott és epigráfiai forrásokkal.

Utilitas Kft., Kolozsvár (2009)

link

Bögöz református templom
tovább     
Bólya Bolyai-kastély
tovább     
Brassó evangélikus templom
tovább     
Bögöz - református templom
 

(r: Mugeni, Hargita megye)

torony, hajó- és szentély- tetőszerkezet, kripta

A bögözi templom híres 14. századi falképe a tornyot is fedi, így annak alsó része biztosan Anjou-kori. A kutatás alapvető célja az volt, hogy a torony korai részéből származó faelemekből 14. századi évgyűrű-adatsorokat gyűjtsünk. A torony első emeletén hozzáférhető tölgyfa gerendák azonban már a torony újkori magasításából származnak, kivágási idejük 1669/1670 tele ás 1670 nyara. Szintén újkoriak a hajó tetőszerkezetéből származó minták, amelynek vegyes faanyagát (tölgyfa, jegenye- és lucfenyő) 1664/1665 telén vágták ki, vélhetően az Ali pasa 1661-es hadjáratát követő helyreállítás során. A szentély tetőszerkezete azonban átvészelte a dúlást, az innen gyűjtött minták 1503/1504 telén kivágott tölgyfákból származnak. Ez a dátum a gótikus szentély építésére is utal. A szentélybelső ásatása során előkerült kripta maradványai 1738/1739 telén kivágott fából készültek.

Hargita Megye Tanácsa (2008), Haáz Rezső Múzeum (2013), OTKA (2015)

link

Bólya - Bolyai-kastély
 

(r: Buia, Szeben megye)

A romos udvarház kutatása során azt reméltük, hogy sikerül középkori elemeket azonosítani. A befalazott fa elemek alapján két kora újkori építési periódust sikerült azonosítani. A korábbi építés 1620-1630 évek fordulójára keltezhető, majd később - 1669 nyarán kivágott fák alapján - volt egy nagyobb helyreállítás.

Entz Géza Alapítvány, Kolozsvár; OTKA (2015)

Brassó - evangélikus templom
 

(r: Braşov, n: Kronstadt, Brassó megye)

hajó- és szentély-tetőszerkezet

A templom tetőszerkezete 1689-ben leégett. A mai tetőszerkezet dendrokronológiai vizsgálata alapján tudjuk, hogy az új tetőszerkezeteket vegyes faanyagból (tölgy és fenyőfélék) két ütemben építették. Elsőként a szentély feletti tető készült el 1689-ben és 1690-ben kidöntött fákból, majd pár évvel később, 1693 nyara és 1694 nyara között a hajó tetőszerkezetéhez is kivágták a fákat. A két rész között ácstechnikai szempontból, a felhasznált fák kora tekintetében és fajösszetételében is van különbség.

Brassói Evangélikus Egyház, Forster Központ (2015-2016)

Bukarest Hanul Constantin Voda, Lipscani
tovább     
Csíkdelne Szent János templom
tovább     
Csíkkarcfalva római katolikus templom
tovább     
Bukarest - Hanul Constantin Voda, Lipscani
 

(r: Bucureşti)

régészeti ásatás

A Calea Victoriei-i régészeti ásatások során többfelé figyeltek meg út alá levert, lefektetett tölgygerendákat. A mintákon az adatsorokat a MNIR közvetítésével mérhettük le. Az innen nyert adatsorokat Tomasz Wazny közreműködésével észak-görögországi kronológiákkal lehetett keltezni a 18. század elejére. Ez az egyik első munkánk is rávilágított arra, hogy a romániai műemlékvédelem és régészet szempontjából is kiemelten fontos lenne a Kárpátokon-túli területekre fókuszáló kutatás és mintagyűjtés elindítása.

Muzeul Național de Istorie a României (2007)

link

Csíkdelne - Szent János templom
 

(r: Delniţa, Hargita megye) - harangtorony, szentély - déli fülke

A delnei egykori plébániatemplom tornyában nem találtunk építés korabeli fa elemeket. A szentély déli falában a falfülke felső gerendájából vett minta külső évgyűrűi tűzben megsérültek (1694-es tatár betörés?). Az utolsó mérhető gyűrű 1426 körül vagy után képződött, így a szentély építése csak jóval ez évet követően történhetett meg.

OTKA (2005, 2010)

 

Csíkkarcfalva - római katolikus templom
 

(r: Cârţa, Hargita megye) - kerítőfal - gyilokjáró, szentély-tetőszerkezet

A templomot övező kerítőfalban több lefűrészelt tölgyfa gerendacsonk látható, amelyek egy korábbi faerkélyes gyilokjáró részei. Sajnos a felhasznált fák meglehetősen fiatalok, így keltezésük bizonytalan. A szentély-tetőszerkezet néhány lucfenyő eleme 1795/1796 telén kivágott fából készült, így bizonyos, hogy a hajó barokk átépítésekor a szentély tetőszerkezetét is átalakították.

IrodM Kft., Kolozsvár (2011)

link

Csíksomlyó plébániatemplom
tovább     
Csíkszentdomokos Mária megkoronázása táblakép
tovább     
Csíkszentkirály római katolikus templom
tovább     
Csíksomlyó - plébániatemplom
 

(r: Şumuleu, Hargita megye) - harangtorony

A Szentt Péter és Pál plébániatemplom nyugati harangtornyát – támpillérei, elfalazott csúcsíves ablakai, középkori harangja miatt – középkorinak tartotta a művészettörténeti kutatás. A torony építés korabeli fagerendáiból vett minták a dendrokronológiai elemzés alapján azonban a 17. század végére keltezhetők. A keltezést utóbb írott források és epigráfiai adatok is megerősítették (Domus Historia: “turris lapidea constructa cepta 1683”).

OTKA (2005)

link

Csíkszentdomokos - Mária megkoronázása táblakép
 

(r: Sândominic, Hargita megye) 

A Mária megkoronázása táblakép Csíkszentdomokosról került a Csíki Székely Múzeum gyűjteményébe. Az oltárkép viszonylag jól ismert a művészettörténeti szakirodalomban, stíluskritikai alapon, salzburgi műhelyhez kötötték és emiatt import darabnak tartották. A táblakép jegenyefenyő deszkáinak bütüjén lemért évgyűrű-adatsorok azonban sem osztrák, sem német kronológiákkal nem mutattak egyezést. Erdélyi, besztercei és nagyszebeni jegenyefenyő-adatsorokkal viszont sikeresen kelteztük a domokosi adatsort: a deszkákat 1485 után kivágott jegenyefenyőből készítették. Ez alapján biztosan mondhatjuk, hogy a csíkszentdomokosi táblakép – készítőjének származásától, iskolázottságától függetlenül – erdélyi jegenyefenyőből, Erdélyben készült.

OTKA (2012)

link

link

Csíkszentkirály - római katolikus templom
 

(r: Sâncrăieni, Hargita megye) - harangtorony

A templom nyugati harangtornyát - támpillérei, középkori harangja miatt - középkorinak tartotta a művészettörténeti kutatás. A torony építés korabeli tölgygerendáiból vett minták keltezése azonban 17. század végi, 18. század eleji. A dendró-adatokat utóbb írott források is megerősítették. A tornyot 1716-ban a püspöki vizitációk még nem említették, míg 1731-ben nemrégiben építettként jellemezték (“recenter erecta”).

OTKA (2006)

link

Csíkszereda Kájoni János utca 255. sz. lakóház
tovább     
Egrestő református templom
tovább     
Felsőboldogfalva református templom
tovább     
Csíkszereda - Kájoni János utca 255. sz. lakóház
 

(r: Miercurea Ciuc, Hargita megye) - pincefödém

A Somlyó-pataka mellett álló tornácos parasztház pincéjében tölgyfa födémgerendák találhatók. Ezek két építési periódushoz köthetők. A korábbi építéskor 1717 körül kivágott fákat használtak, míg a későbbi periódusban 1830 körüli gerendákat építettek be. Jelenlegi ismereteink szerint ez a ház a legkorábbi civil épület Csíkszeredában.

OTKA (2015)

Egrestő - református templom
 

(r: Agrişteu, Maros megye) - fa harangtorony, hajó- és szentély- tetőszerkezet

A festői elhelyezkedésű, Árpád-kori egrestői templom mellett álló fa harangtorony évre pontosan keltezhető elemei 1745/1746 telén kivágott tölgyfákból készültek. A templomhajó feletti tetőszerkezet magja (mely meglepően hasonlít a szomszédos Fületelke fedélszerkezetére) középkori, 1494-1498 körül kivágott fákból készült. A szerkezet utóbb jelentős javításon esett át, amihez 1742-1745 között kivágott tölgyfákat használtak fel.

OTKA (2014)

Felsőboldogfalva - református templom
 

(r: Feliceni, Hargita megye) - torony, hajó-tetőszerkezet

A felsőboldogfalvi templom valószínűleg megszenvedte Ali pasa 1661-es hadjáratát, ugyanis hajója feletti tetőszerkezetének néhány eleme 1662 körül vagy azután kivágott fákból származik. A toronyban megmaradtak áthelyezett, de vélhetően építés korabeli gerendák, egyikük keltezése 1494-1498 körüli. A torony keleti falában kiképzett belső fülke feletti gerendák szintén erre a korszakra utalnak, itt a keltezés 1498 körüli.

OTKA (2006, 2011)

link

Felsőgörbed ortodox fatemplom
tovább     
Fületelke evangélikus templom
tovább     
Gyergyóalfalu római katolikus templom
tovább     
Felsőgörbed - ortodox fatemplom
 

(r: Crivina de Sus, Temes megye)

A kicsiny fatemplom – külső jegyei alapján – látszólag több építési szakaszban készült. A dendrokronológiai elemzés azonban rávilágított, hogy az eredeti szerkezet elemei (faragott sarokgerendák, oldalfalak, koszorúfák) egységesen 1677 körül kivágott tölgyfákból származnak. A hajó (naos) boltozatához későbbi, 1738 után kivágott tölgyeket használtak. A tornyocska még ennél is később került a templomra (1779 után), majd a templomot a múlt század ‘40-es éveiben új talpfákra állították.

Asociația Pro Patrimonio, Bukarest (2016)

Fületelke - evangélikus templom
 

(r: Filitelnic, n: Felldorf, Maros megye) - hajó- és szentély-tetőszerkezet, torony

Fületelkén civil mozgalom nyomán indult meg a romos templom helyreállítása és kutatása. Ezt a kezdeményezést kívántuk az OTKA keretében végzett dendrokronológiai kutatásokkal segíteni. A hajó ritka szerkezeti megoldással biro, eredeti tetőszerkezete középkori, az itt felhasznált tölgyfákat 1447/1448 telén vágták ki. Az egyik kötőgerendán olvasható 1772-es évszám a tető felújításának emléke. Ebből az időből származik a szentély feletti, 1771/1772 telén kivágott tölgyfákból épített tető, amelyből egyetlen állást lehetett megmenteni az enyészettől. A torony 1-3. emeletének födémgerendái 1641/1642 és 1642/1643 telén kivágott fákból készültek, eszerint tehát a torony nem középkori.

OTKA (2013-2014)

Gyergyóalfalu - római katolikus templom
 

(r: Joseni, Hargita megye) - harangtorony

A torony födémgerendáihoz többféle fajú faanyagot, de zömében szilfát (Ulmus sp.) használtak, amelyek dendrokronológiai keltezése ma még bizonytalan. A tölgyfa elemek fiatalok voltak, de egyiküket sikerült keltezni 1517 nyarára. A jelenlegi templomhoz szabálytalanul illeszkedő torony tehát középkori eredetű.

Gyergyóalfalvi Római Katolikus Plébánia (2010)

Gyergyószárhegy római katolikus templom
tovább     
Gyergyószentmiklós római katolikus templom
tovább     
Halmágy evangélikus templom
tovább     
Gyergyószárhegy - római katolikus templom
 

(r: Lăzarea, Hargita megye) - harangtorony, főoltár

A templom középkori építéstörténete nem teljesen világos. A toronyban vett fa minták alapján azonban biztosan mondhatjuk, hogy a torony a 15. század végén már állt. Egy második emeleti beépített tölgyfa elem keltezése 1444/1445 tele, míg a felsőbb szinteken több falba be nem épített födémgerenda keltezése 1480-1490 körülre tehető.

A barokk főoltár mögött két tartóoszlop található. Az oszlopok 1669/1670 telén kivágott tölgyfákból származnak.

OTKA (2007)

link

Gyergyószentmiklós - római katolikus templom
 

(r: Gheorgheni, Hargita megye) - harangtorony, templom-tetőszerkezet

A gyergyószentmiklósi katolikus templom harangtornyának vizsgálata megerősítette a torony középkori eredetét. A dendrokronológiai keltezések egybecsengenek a torony nyugati kapuján olvasható 1498-as évszámmal: az 1. emelet egyik padlógerendája 1499-1503 körül kivágott tölgyfából, a 2. emelet egyik eredeti lucfenyő padlógerendája pedig 1497/1498 telén kivágott fából való. A 2. és 3. emelet lőrései feletti teherkiváltó gerendák keltezése az 1470-es évek első felére tehető, így felmerül a kérdés, hogy a kisebb méretű fák másodlagos felhasználásúak. A vizsgálat későbbi toronymagasítási periódusokat is azonosított, amikor szilfagerendákat használtak az építkezésekhez. A templom lucfenyő tetőszerkezetét 1753/1754 és 1754/1755 telén kivágott fákból építették, és az 1790-es évek közepén átalakították.

OTKA (2013), Forster Központ (2015-2016)

Halmágy - evangélikus templom
 

(r: Hălmeag, n: Halmagen, Brassó megye) - tetőszerkezetek

A halmágyi evangélikus templom tetőszerkezetének dendrokronológiai vizsgálatát a helyreállítási tervekhez végeztük el. A templom nem őrizte meg építés korabeli fedélszerkezeteit és másodlagosan felhasznált régi elemeket sem azonosítottunk. A főhajó és szentély tetőszerkezetéhez felhasznált fákat 1773/1774 telén és 1774 nyarán vágták ki, majd pár év múlva az északi mellékhajót is újrafödték 1776/1777 telén kivágott tölgyfákkal. A kutatás érdekessége, hogy a tetőszerkezethez vegyesen használtak fel tölgyfákat és jegenyefenyőket, így keltezésük kölcsönösen hitelesítette a különböző fajokra kidolgozott felhasznált kronológiákat.

OTKA, Halmágyi Evangélikus Parókia (2013)

Hégen evangélikus templom
tovább     
Homoróddaróc evangélikus templom
tovább     
Homoródkarácsonyfalva unitárius templom
tovább     
Hégen - evangélikus templom
 

(r: Brădeni, n: Hendorf, Szeben megye) - hajó- és szentély-tetőszerkezet

A hégeni erődtemplomból viszonylag sok mintát gyűjtöttünk a védelmi szintről, a tetőszerkezetekből, illetve a sekrestyéből. A keltezhető minták alapján a szentély tetőszerkezetéhez 1482 körül, míg a hajó fedélszerkezetéhez 1484 körül kivágott fákat használtak. A mintavétel idején még nem volt kellő tapasztalatunk a tetőszerkezetek “megértéséhez”, ezért ebben az esetben föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy új helyszíni szemlét és mintavételt követően újraértékeljük az eddigi eredményeket.

OTKA (2006)

link

Homoróddaróc - evangélikus templom
 

(r: Drăuşeni, n: Draas, Brassó megye) - hajó- és szentély- tetőszerkezet, torony

A homoróddaróci evangélikus erődtemplomban a szentély és a hajó tetőszerkezetéből, illetve a torony felső szintjein gyűjtöttünk famintákat. A szentély esetében évre pontos keltezés született, itt egy gerenda 1478/1479 telén kivágott tölgyfából származik. A hajó tetőszerkezetét az 1566-1569 körüli évekre lehetett keltezni. A toronyban több építési periódust tudtunk elkülöníteni. A torony sisakja a 15-16. század fordulóján készült, de egy alsóbb födéme 1451-1457 körül kivágott fákból épült meg. Utóbb a gyilokjárón is végeztek valamilyen javítást/építést, az egyik elem keltezése ugyanis 1732 nyara. 2008-ban még láttunk az alsóbb szinteken építés korabeli faelemeket, de a torony és a mellékhajók állapota miatt ezek megközelíthetetlenek voltak. Sajnos a helyreállítás során ezeket vizsgálat nélkül kicserélték.

Utilitas Kft., Kolozsvár (2008)

link

Homoródkarácsonyfalva - unitárius templom
 

(r: Crăciunel, Hargita megye) - harangtorony és hajó-tetőszerkezet

A nyugati harangtorony gótikus kapuján 1496-os évszám olvasható. A torony különböző szintjeiről származó födémgerendák dendrokronológiai elemzése azonban arra utal, hogy a tornyot több lépcsőben, hosszú ideig építették 1495 és 1525 között. Az alsó szintek a 15. század végén, míg a 3-4. szint a 16. század elején készült el.

A hajó feletti torokgerendás, kétállószékes, keresztdúc-párral megerősített tetőszerkezet 1522/1523 telén és 1523 nyarán kivágott tölgyfákból 1523-ban vagy azt követő években épülhetett.

OTKA (2008, 2015)

link

Homoródszentmárton unitárius templom
tovább     
Homoródszentpál unitárius templom
tovább     
Homoródszentpéter unitárius templom
tovább     
Homoródszentmárton - unitárius templom
 

(r: Mărtiniş, Hargita megye) - körítőfal

A homoródszentmártoni templom ma már romos védőfalának két lőrése felett eredeti helyzetű tölgyfagerendából vettünk mintát Sófalvi András székelyudvarhelyi régész kérésére. Az egyik, kívülről elfalazott lőrés szemöldökfájából vett minta vizsgálata szerint a fát 1624–1628 körül vágták ki. Egy további, kétágú lőrésből származó szemöldökgerenda 1625 körül vagy azután kivágott fából származik. Ez összhangban van a történeti forrásokkal, miszerint a templomot az 1613. évi támadás után kezdték megerősíteni.

OTKA (2006, 2011)

link

Homoródszentpál - unitárius templom
 

(r: Sânpaul, Hargita megye) - harangtorony

A ma meglehetősen jellegtelen nyugati harangtorony valójában a templomegyüttes egyetlen megmaradt középkori épületrésze. A torony födémgerendáinak dendrokronológiai vizsgálata kiderítette, hogy a torony építéséhez felhasznált fákat egységesen 1531-1532-ben vágták ki. A toronyépítés befejezésének legkésőbbi idejét a két 1542-es harang jelezheti.

Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2015)

link

Homoródszentpéter - unitárius templom
 

(r: Petreni, Hargita megye)- tetőszerkezet

A homoródszentpéteri templom tetőszerkezete Hargita megye egyik legkorábbi, középkori fedélszerkezete. A tetőszerkezetre “véletlenül” bukkantunk rá, amikor végigjártuk Sófalvi András régésszel az udvarhelyi templomtornyokat. A torony egyik mintáját pontosan lehetett keltezni, a fa kivágásának ideje: 1630 nyara. A többi elemnél a fák kivágása 1630–1635 körüli időszakra tehető. Ez alapján is a torony építése a 17. század első felére tehető. A toronytól külön álló templom fedélszerkezete két ütemben készült el. A hajó feletti tetőt 1517-ben kivágott fákból ácsolták, míg a szentély tetőszerkezete pár évtizeddel később, 1537-1544 körül kivágott tölgyfákból készült.

Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2015)

link

Kiskapus evangélikus templom
tovább     
Kolozsvár Farkas utcai templom
tovább     
Kolozsvár Szent Mihály templom
tovább     
Kiskapus - evangélikus templom
 

(r: Copşa Mică, Szeben megye) - tetőszerkezet

A toronytól északra a falban megmaradt az eredeti hajórész korábbi fedélszerkezetének, nyugatról a 2. szarufájából egy darab. Az 54 évgyűrűt tartalmazó, vélhetően 13-14. századi adatsor keltezése még nem járt sikerrel.

OTKA (2012)

 

Kolozsvár - Farkas utcai templom
 

(r: Cluj Napoca, Kolozs megye)

tetőszerkezet

A Farkas utcai templom tetőszerkezetéből vett lucfenyő minták keltezésére tíz évet vártunk. A 2006-ban vett faminták első elemzései eredménytelenek voltak. 2016 folyamán a Forster Központ “lucfenyős programja” keretében az új adatokat felhasználva újra nekiszaladtunk az elemzésnek, és a keltezés meg is született: a tetőszerkezetet 1799/1800 telén kivágott lucfenyőkből készítették. A keltezést írott adat is megerősíti.

OTKA (2006), Forster Központ (2016)

Kolozsvár - Szent Mihály templom
 

(r: Cluj Napoca, Kolozs megye)

hajó- és szentély- tetőszerkezet

A templom ma álló tetőszerkezetének építési ideje az írott adatok alapján nem volt kérdéses, de bizonytalan volt a szerkezet eredeti felépítése a későbbi megerősítés miatt. Ezen kívül a kutatás azzal kecsegtetett, hogy sikerül olyan évgyűrű-adatsorokat gyűjteni, amelyek segítségével előrelendíthető a lucfenyők dendrokronológiai kutatása. A minták elemzése eredménnyel járt: sikerült keltezni és ezáltal azonosítani az eredeti szerkezet elemeit, amelyek 1771/1772 tele és 1773/1774 tele között kivágott lucfenyőkből készültek, míg a megerősítés elemeiből származó minták 1830 nyara és 1830/1831 telén kidöntött lucfenyőkből származnak.

Forster Központ (2016)

Korond unitárius templom
tovább     
Kraszna református templom
tovább     
Krasznahorvát református templom
tovább     
Korond - unitárius templom
 

(r: Corund, Hargita megye)

tetőszerkezet

A korondi unitárius templom fedélszerkezetében az 1710-es évek végén kivágott tölgyfákból származó elemeket azonosíthattunk, míg a torony födémgerendái 1793/1794 telén kivágott tölgyekből készültek.

Korondi Unitárius Egyházközség (2011)

Kraszna - református templom
 

(r: Crasna, Szilágy megye)

tetőszerkezet

A krasznai templom “gótikus jellegű” fedélszerkezetéről a dendrokronológiai kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy archaizáló, a faelemek ugyanis a szentély feletti szerkezetből 1661/1662 telén, míg a hajó feletti tetőből 1666/1667 telén kivágott fákból származnak. A toronyból egyetlen mintát vettünk, a 2. szint egyik oszlopa 1728/1729 telén kivágott tölgyfából készült.

OTKA (2012)

Krasznahorvát - református templom
 

(r: Horoatu Crasnei, Szilágy megye)

tetőszerkezet

A krasznahorváti templom tetőszerkezetét szintén középkorinak gyanították, de a szentély és a hajó fedélszerkezetének elemei 1718 és 1720 között – meglepő módon – nyáron kivágott tölgyfákból valók.

OTKA (2012)

Küküllőkőrös evangélikus templom
tovább     
Küküllővár református templom
tovább     
Lázári régészeti ásatás
tovább     
Küküllőkőrös - evangélikus templom
 

(r: Curciu, n: Kirtsch, Szeben megye)

harangtorony

A művészettörténeti szakirodalom szerint a templom torony alatti nyugati kapuja a 15. század első negyedére tehető. A torony első emeletének padlógerendáiból vett három furatminta keltezése ezzel tökéletes összhangban van. A felhasznált fákat 1413/1414 telén illetve 1414 nyarán vágták ki.

OTKA (2014)

Küküllővár - református templom
 

(r: Cetatea de Baltă, Fehér megye)

tetőszerkezetek, tornyok

A küküllővári templom dendrokronológiai kutatása sok új építéstörténeti adatot és megfigyelést eredményezett. A szentély feletti fedélszerkezet 1422/1423 telén kivágott tölgyfákból épült, majd a boltozat lebontását követően megerősítették az 1590-es években. A téglatornyok között a 15. század végén egy fa szerkezet állt, amely nyilván egy, a tornyokat is lefedő erkély alapozásául is szolgált. A jelenlegi erkély és harangállás az 1710-es években készült.

A mintavétel során elsőként dokumentáltunk a 13. századra keltezett nyugati páros tornyos homlokzatnál korábbi toronykiképzést. A templomnak eredetileg csak egy középső (!), kőből készült és a hajótestbe beugró tornya volt, amelynek közeli párhuzamát Tompaházán találjuk.

OTKA (2012)

link

Lázári - régészeti ásatás
 

(r: Lazuri, Szatmár megye)

kút

Mintánk egy késő népvándorlás kori kút (33/98.) tölgyfa deszkájából származik Ioan Stanciu 1998. évi ásatásából. Dendrokronológiai elemzéssel a mintát nem sikerült abszolút keltezni, de relatív időrendi kapcsolatot sikerült kimutatni egy Oklánd határában futó sánc (Kakasbarozda-Csúzlik) belső szerkezetéből származó szenült fa elemekkel. Ez utóbbiak C14-es keltezése AD 689-789, illetve 681-766. Noha az egyes minták keltezése mindig bizonytalan, és ez esetben is éppen csak elfogadhatók az egyezési értékek, az egybevágó régészeti keltezés ismeretében egyelőre hitelesnek tekintjük a relatív keltezést.

OTKA (2013)

link

Magyarlóna református templom
tovább     
Marosszentgyörgy katolikus templom
tovább     
Marosszentimre református templom
tovább     
Magyarlóna - református templom
 

(r: Luna de Sus, Kolozs megye)

mennyezet

A magyarlónai templom kazettás mennyezetének csupán néhány deszkáját tudtuk megvizsgálni. Az elemek fafaj-meghatározása bizonytalan, vélhetően lucfenyőből készülhettek. Záróévgyűrű hiányában annyi tűnik valószínűnek, hogy a deszkák 1722, illetve 1725 után kivágott fákból származnak.

OTKA (2015)

Marosszentgyörgy - katolikus templom
 

(r: Sângeorgiu de Mureş, Maros megye)

mennyezet

A kazettás mennyezet deszkáit a mennyezet lebontása után, a restaurálással egy időben Mihály Ferenc restaurátor közreműködésével sikerült vizsgálni. A mennyezet vegyes faanyagból, jegenye- és lucfenyőből készült. Előbbiek keltezése sikerrel járt, a mennyezetdeszkákat 1725/1726 telén kivágott jegenyefenyőkből készítették.

OTKA (2014)

Marosszentimre - református templom
 

(r: Sântimbru de Mureş, Maros megye)

hajó- és szentély-tetőszerkezet

A templom eredeti tetőszerkezete nem élte túl a történelem viharait. A jelenleg álló, lucfenyőből készült tető is több javításon esett át. A lucfenyő-keltezések egyelőre nem teljesen biztosak. Jelenlegi adataink szerint a tető legkorábbi elemei 1713 után kivágott fákból készültek, de volt egy jelentősebb javítás 1786 után, illetve 1924/1925 telét követően is.

Forster Központ (2015)

Marosvásárhely vártemplom
tovább     
Marosvásárhely egykori ferences kolostor
tovább     
Nagybánya Nagybánya
tovább     
Marosvásárhely - vártemplom
 

(r: Târgu Mureş, Maros megye) - volt ferences, ma református templom

torony, tetőszerkezetek

Noha a templom aligha nevezhető eldugottnak, mindeddig nem volt ismert, hogy a szentély felett egy középkori fedélszerkezet áll. Az itt végzett kutatások során kiderült, hogy a fedélszerkezetet 1479/1480 telén, valamint 1480 nyarán kivágott tölgyfákból építették meg. Valószínűnek tartjuk, hogy a tetőszerkezet datálása a szentély építésével és/vagy átépítésével is szoros kapcsolatban áll. A város 17. század eleji dúlása után, amely a templomot és a tornyot is érintette, a város kénytelen volt a sérült tetőt részben újraépíteni 1602/1603 telén kivágott tölgyfák felhasználásával. A tető helyreállításakor teljes mértékben követték a középkori tető szerkezetét. A torony legkorábbi vizsgált fa elemei mind 1603 körül kivágott fákból származnak. A hajó feletti lucfenyő tetőszerkezetet nemrég sikerült sikeresen keltezni: a vizsgált elemek 1783/1784 telén kivágott fákból valók.

Maros Megyei Múzeum (2010-2011), OTKA (2013)

román, angol link

magyar link

Marosvásárhely - egykori ferences kolostor
 

(r: Târgu Mureş, Maros megye)-

régészeti ásatás

Az egykori ferences templom melletti kolostor régészeti kutatása során a 15. századi járószint alatt egy leégett faház maradványait tárta fel Soós Zoltán 2006-ban. A ház egyik tölgyfa gerendájának kéreg alatti évgyűrűjét 1303-ra lehet keltezni, így a fát 1303/1304 telén vágták ki. Valószínűnek látszik, hogy a keltezés a ferencesek legelső, még kolostor előtti domusának építési idejét jelezheti.

OTKA (2006)

Nagybánya - Nagybánya
 

(r: Baia Mare, Máramaros megye)

régészeti leletek

A középkori óváros főterén és környezetében végzett ásatások során a nedves altalajból többfelé kerültek elő alapozások alá levert facölöpök, illetve deszkaborítású gödrök, földbe ásott hordók maradványai. Ezeket Dan Pop helyi régész segítségével vizsgálhattuk. A jegenyefenyő és tölgyfa mintákat lengyel kollégánk, Tomasz Wazny közreműködésével sikerült keltezni, így most több abszolút datált adatsorral rendelkezünk a 11-14. századból!

OTKA (2014)

Nagyenyed református templom
tovább     
Nagyenyed Bethlen-kastély
tovább     
Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium
tovább     
Nagyenyed - református templom
 

(r: Aiud, Fehér megye)

hajó- és szentély-tetőszerkezet

A hajó feletti dőltszékes, fiókgerendás fedélszerkezet két építési periódusát sikerült meghatározni. Az 1790-es évek első feléből származó néhány elem (fiókgerenda és szarufa) minden bizonnyal a tető építési idejét jelöli, ugyanis 1784 és 1804 között épült a hajó barokk, mai boltozata. A tetőszerkezet 1850-es évek első feléhez – közepéhez köthető elemei a város 1849-ben történt pusztulása során megrongálódott templomtető helyreállításának emlékei. A fenyő-elemek 1853-ban, a tölgyfa-elemek viszont 1854-ben és 1855-ben kivágott fákból származnak.

A szentély feletti torokgerendás, kétállószékes fenyőfa-tetőszerkezetet egyelőre nem tudjuk keltezni valószínűleg korabeli lucfenyő-adatsorok hiánya miatt.

Forster Központ (2015)

Nagyenyed - Bethlen-kastély
 

(r: Aiud, Fehér megye)

tetőszerkezet

Az egységes dőltszékes barokk tetőszerkezet 1757/1758 telén, zömében 1758/1759 telén, illetve 1759 nyarán kivágott lucfenyőkből készült. Az enyedi évgyűrű-adatsorok összehasonlítási értékei olyan magasak a Keleti-Kárpátokból származó lucfenyő-kronológiákkal, hogy nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a tetőszerkezet faanyagát a Maroson úsztatták felhasználási helyükre. Ez a megfigyelés jól egyezik a gyergyói-marosi tutajozásra vonatkozó írott adatokkal.

Forster Központ (2015)

Nagyenyed - Bethlen Gábor Református Kollégium
 

(r: Aiud, Fehér megye)

tetőszerkezet

A műmléképület tetőszerkezetének kutatását elsősorban nem a vizsgált objektumok keltezése, hanem a lucfenyő évgyűrű-adatsorok bővítése indokolta. Így a dendrokronológiailag azonosított két építési periódus mellett (1828-1830, ill. 1884) sokkal fontosabb, hogy a faminták alapján 17. század közepéig visszanyúló keltezett lucfenyő adatsort sikerült összeállítani.

Forster Központ (2015)

Nagygalambfalva református templom
tovább     
Nagypetri református templom
tovább     
Nagysolymos református templom
tovább     
Nagygalambfalva - református templom
 

(r: Porumbenii Mari, Hargita megye)

torony és tetőszerkezet

A nyugati harangtorony biztosan keltezhető faelemei 1663/1664 telén kivágott tölgyfákból készültek. Ez a keltezés azonban, a gerendafészkek és a gerendák eltérő méretei miatt biztosan nem a torony építésére vonatkozik, hanem sokkal inkább az 1661. évi, Ali pasa-féle dúlás utáni helyreállítás idejét adja meg. A harangok szintjén a 20. század legelején is dolgoztak. A sekrestye átépítése 1733/1734 telén kivágott tölgyfákkal történt, míg a templom tetőszerkezete 1876/1877 telén és 1877 nyarán kivágott lucfenyőkből készült.

Hargita Megye Tanácsa (2008), Forster Központ (2015)

link

Nagypetri - református templom
 

(r: Petrindu, Szilágy megye)

mennyezetkazetták

A restaurálás céljából lebontott kazettás mennyezet deszkáit Mihály Ferenc szovátai műhelyében vizsgálhattuk. A mennyezet-deszkákat – feliratuk szerint – 1769-1770-ben Umling János festette, azaz keltezésük nem volt kérdéses. Elemzésük azért volt fontos, mert egy számunkra új mérési módszert, a roncsolás mentes évgyűrű-mérést kívántunk begyakorolni és ellenőrizni digitális mikroszkóp segítségével. Az évgyűrű-adatsorok elemzése szerint a jegyenyefenyő deszkák 1767/1768 telén kivágott fákból származnak.

OTKA (2012)

link

Nagysolymos - református templom
 

(r: Șoimușu Mare, Hargita megye)

harangtorony

A nagysolymosi középkori templomot a torony kivételével teljesen lebontották a mai templom építésekor, és a torony belső födémgerendáit is eltávolították. Az eredeti, építés korabeli fa elemek közül csak a lőrések feletti teherkiváltó gerendák maradtak meg. Ezek zöme azonban nagyon fiatal, így csak egyetlen minta 1517-1521 körüli keltezése nyújt támpontot a torony építési idejére vonatkozóan.

Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2016)

link

Nagyszeben polgárház, Vízakna u. 22
tovább     
Nagyszeben polgárház, Torony u. 4.
tovább     
Nagyszeben evangélikus templom
tovább     
Nagyszeben - polgárház, Vízakna u. 22
 

(r: Sibiu, n: Hermannstadt, Szeben megye)

mennyezetgerendák

Az alsóvárosban álló hangulatos ház emeleti sarokszobájának mennyezetgerendáiból a restaurálás során sikerült a takarásban lévő gerendavégekről vékony szeleteket fűrészelni. A jegenyefenyő minták keltezése mindannyiunkat meglepett, ezek ugyanis 1546/1547 telén, vagy azt követően kivágott fákból származnak. Magyarán a megannyi történeti vihar ellenére Nagyszebenben az alaptól az emeletig“érintetlenül” fennmaradhattak középkori civil épületek, lakóházak.

OTKA (2011)

Nagyszeben - polgárház, Torony u. 4.
 

(r: Sibiu, n: Hermannstadt, Szeben megye)

mennyezetgerendák

Ebből az épületből az emeleti, utcára néző terem mennyezetgerendáiból kaptunk mintákat. A lucfenyő minták elemzése sikertelen volt, de egy jegenyefenyő gerendáról megállapíthattuk, hogy 1541 után kivágott fából készült.

OTKA (2011)

Nagyszeben - evangélikus templom
 

(r: Sibiu, n: Hermannstadt, Szeben megye)

tetőszerkezetek

A hatalmas templom felett több építési periódusban kialakított jegenyefenyő tető található. A tetőszerkezetben, a közelmúltban kivitelezett “helyreállításig”, jól nyomon lehet(ett) követni az ácsmesterség fejlődését és többféle középkori állást lehet(ett) rekonstruálni. A dendrokronológiai keltezések alapján jól követhetők a templom építésének keletről nyugatra haladó építési szakaszai is. A szentély feletti első tetőszerkezet 1338/1339 telén kivágott jegenyefenyőkből épült, de ebből csak másodlagosan újrahasznált elemek maradtak fenn. A négyezet és a déli kereszthajó feletti tetőhöz 1351/1352 telén, 1352 nyarán és 1352/1353 telén kivágott fákat használtak fel, míg a hajó tetőzetéhez egy évtizeddel később 1362/1363, illetve 1363/1364 telén vágták ki a szükséges famennyiséget. A teljes tetőszerkezet a század végén egy nagy helyreállításon, megerősítésen esett át, ekkor ugyanis nem csak a szentély kapott új tetőzetet, hanem mindegyik álló szerkezetbe beépítettek egy hosszanti merevítő szerkezetet 1393 és 1397 között, télen kivágott jegenyefenyőkből. A toronytól nyugatra épített ferula tetőzetéhez 1458/1459 telén kidöntött jegenyefenyőket használtak. A déli mellékhajó tetőzete 1517-1518-as kivágású fenyőkből épült.

Jelen ismereteink szerint a nagyszebeni tetőszerkezet Erdély legkorábbi álló jegenyefenyő faszerkezete. A tető belső dendrokronológiai időrendje jól tükrözi a templom középkori építésének különböző szakaszait, így az elsőrangú és pótolhatatlan történeti forrás is egyben. Éppen ezért nagy kár és felelőtlenség, hogy a 2012-2015 között kivitelezett “tető-felújítás” során indokolatlanul és következetesen cseréltek ki elemeket, csomópontokat, amivel gyakorlatilag megcsonkolták ezt a Kelet-Európában egyedülálló történeti szerkezetet.

OTKA (2012., 2016.)

link

link

Nyárádszentlászló unitárius templom
tovább     
Oklánd unitárius templom
tovább     
Oltszakadát evangélikus templom
tovább     
Nyárádszentlászló - unitárius templom
 

(r: Sânvasii, Maros megye)

tetőszerkezet és harangtorony

A szentély fedélszerkezete tipológiailag korai, “román jellegű”, de összetételében vegyes szerkezet, sok másodlagos elemmel. A keltezett gerendák korántsem olyan koraiak, mint azt az állások típusa sejtette. Vannak ugyan 15-16. századi elemek, de zömük az 1680-as évek környékéről származik. Sajnos a torony eredeti fa elemeit kicserélték, a legkorábbi keltezett gerenda 1710/1711 telén kivágott fából származik.

Maros Megyei Múzeum (2011)

Oklánd - unitárius templom
 

(r: Ocland, Hargita megye)

harangtorony és tetőszerkezet

A torony alsó szintjein lévő födémgerendákból fúrt minták keltezése 1651/1652, illetve 1652/1653 tele, míg a felső, harangos szint fáit 1797-1798-ra lehetett keltezni. A hajó feletti padlástérben két tető-periódust lehetett elkülöníteni: a korábbi fáit 1728/1729 telén vágták ki, ezek mind újrafelhasznált, ma funkció nélküli elemek, míg a tényleges tetőszerkezet gerendái 1784 nyarán kivágott fákból származnak.

Hargita Megye Tanácsa (2008), ArcStudio, Csíkszereda (2014)

link

Oltszakadát - evangélikus templom
 

(r: Săcădate, Szeben megye)

hajó- és szentély- tetőszerkezet

A templom kezdetei a 13. századig visszanyúlnak, de ennek nyomát a tetőszerkezetben nem sikerült azonosítanunk, sőt a többszöri dúlások miatt középkori elemeket sem találtunk. A mai tetőzet 1765/1766-ban kivágott jegenyefenyőkből és kis részben lucfenyőkből készült.

Forster Központ (2015)

Szamosardó református templom
tovább     
Szászalmád evangélikus templom
tovább     
Szászbogács evangélikus templom
tovább     
Szamosardó - református templom
 

(r: Arduzel, Máramaros megye)

tetőszerkezet

Az ardói templom tetőszerkezete “gótikus jellegű”. E meghatározás megtévesztő jellegét mi sem mutatja jobban, hogy a szerkezet egységesen 1722/1723 telén és 1723 tavaszán kivágott tölgyfákból készült.

OTKA (2012)

Szászalmád - evangélikus templom
 

(r: Alma Vii, n: Almen, Szeben megye)

tornyok, hajó- és szentély-tetőszerkezet

Az erődtemplom helyreállítása során feladatunk a különböző épületrészek dendrokronológiai keltezése volt. Az eredményeket több esetben befolyásolta, hogy az elemek külső, szijács-évgyűrűket tartalmazó részét a helyreállítás során (fölöslegesen) eltávolították. Ennek ellenére a dendrokronológiai kutatás minden épületrész faszerkezete esetében nagyon fontos építéstörténeti keltezéseket eredményezett. A déli harangtorony födémei 1559 nyarán kivágott fákból készültek, de a toronysisak tíz évvel később 1568/1569 telén kivágott tölgyekből épült meg. Az erkélyen és a harangoknál ezek után is építettek be újabb szerkezeteket, megerősítéseket, 1721/1722, ill. 1791-1795 körül. A nyugati kaputorony födémei 1557/1558, 1558/1559 telén kivágott tölgyfákból készültek, akárcsak az erkély és a sisak. Az erkélyen azonban a későbbiekben is végeztek megerősítéseket: 1630 körül, 1701/1702, ill. 1846/1847 telén kivágott fákból. Az északi torony a körítőfal legkorábbi épületrésze, itt a födémekhez 1541-1545 körül kivágott tölgyeket építettek be, jelenlegi sisakjához 1824 nyarán kidöntött tölgyeket használtak. A nyugati torony szintén ekkortájt készülhetett 1539-1543 körül kivágott födémgerendákkal, mostani sisakja ez esetben is későbbi, 1753-1757 körül készült. A szentély védelmi szintje, és vele szorosan összetartozó tetőszerkezete 1553 nyarán és 1553/1554 telén kivágott fákból épült meg. A hajó felett egy barokk jellegű tetőszerkezet áll 1803/1804 telén kivágott tölgyfákból, de ehhez felhasználták a korábbi, középkori tető több hosszabb elemét (kötőgerendákat, szarukat). Ezek a másodlagosan használt elemek 1566/1567 telén kivágott tölgyfákból származnak, amelyek egyben a középkori késő-gótikus tető építési idejét is meghatározzák.

Institutul de Arheologie "Vasile Pârvan", București (2016)

Szászbogács - evangélikus templom
 

(r: Băgaciu, n: Bogeschdorf, Maros megye)

szentély-tetőszerkezet

A magas, védelmi szinttel ellátott szentély felett, a jelenlegi tetőszerkezet alatt megmaradt régi kötőgerendák 1439/1440 telén kivágott tölgyfákból származnak. Ezek a gótikus szentély építését keltezik. A későbbi védelmi szint kialakításának datálásához, illetve a torony keltezéséhez újabb minták szükségesek.

OTKA (2014)

Szászsebes evangélikus templom
tovább     
Szék református templom
tovább     
Székelyderzs unitárius templom
tovább     
Szászsebes - evangélikus templom
 

(r: Sebeş, n: Mühlbach, Fehér megye)

hajó-tetőszerkezet, torony

A szászsebesi hajó fedélszerkezete több olyan nyomot őriz, amelyek régi eredetre utalnak. Ilyen például, hogy a kötőgerenda-szarufa kapcsolatok egy része eredetileg lapolással történt, és csak utólag csapolták őket. Az elemek egy része azonban lucfenyőből készült és több mintánk is meglehetősen fiatal egyedből származik. Egyelőre néhány jegenyefenyő mintát tudunk keltezni, amelyek a 14. század végén kivágott fákból származnak. A torony egyik gerendafészkében építés korabeli helyzetűnek tűnő tölgyfa gerendacsonkot azonosítottunk, ez egy 1255-1259 körül kivágott fából származik. Valószínűnek tűnik tehát, hogy a torony építése csak a tatárdúlás után kezdődhetett.

OTKA; Utilitas Kft., Kolozsvár (2012)

Szék - református templom
 

(r: Sic, Kolozs megye)

födém, hajó-tetőszerkezet

A széki templom jelentős beavatkozásokat szenvedett a 20. században, ezért a közelmúltban folyó helyreállítás során kérdéses volt, hogy jelenlegi tetőszerkezetének van-e megőrzésre méltó történeti értéke. A dendrokronológiai elemzés bebizonyította, hogy a szerkezet nagy része 1693/1694 telén kivágott tölgyfákból készült, míg a mennyezet jegenyefenyő födémdeszkái 1734 után kivágott egyedekből származnak.

OTKA (2006), IrodM, Kolozsvár (2014)

Székelyderzs - unitárius templom
 

(r: Dârjiu, Hargita megye) - tetőszerkezetek, torony, kerítőfalak

Székelyderzsen sikeresen kelteztük a korábban 17. század elejinek tartott tölgyfa templom-tetőszerkezeteket. A dendrokronológiai vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a védelmi szintek és a tetőszerkezetek egyidősek, de a szentély és a hajó feletti fa szerkezetek között van néhány év különbség. A szentély tetőszerkezetéhez 1493/1494 telén és 1494/1495 telén vágták ki a fákat, a hajó fedélszerkezetét 1499/1500 telén, illetve 1500 nyarán kivágott fákból építették meg. A faminták alapján a négy sarokbástyával megépített védőfal a 17. század folyamán több szakaszban épült meg. A torony egyik lőrésének eredeti tehergerendái nem tartalmaztak elegendő évgyűrűt, így a torony építését nem, csak egy későbbi helyreállítást lehetett keltezni 1606 nyarán kivágott fák segítségével.

OTKA (2006, 2013), PlanT Studio – Csíkszereda (2008)

magyar link

angol link

Székelyszentlélek római katolikus templom
tovább     
Székelyudvarhely Jézus Szíve Kápolna
tovább     
Szentbenedek Kornis-kastély
tovább     
Székelyszentlélek - római katolikus templom
 

(r: Bisericani, Hargita megye)

hajó- és szentély- tetőszerkezet

A szentléleki templom tölgyfa tetőszerkezetének keltezése jól illeszkedik az Udvarhely-széki történeti faszerkezeteknél rendszeresen visszaköszönő építési periódushoz. Ez szoros összefüggésben van a környék 1661. évi török dúlásával, amelyet többfelé ezt követően újraépülő fedélszerkezetek jeleznek. Ilyen a székelyszentléleki tető is, amelynek hajójához 1662/1663 telén, szentélyéhez 1663 nyarán vágták ki a tölgyfákat.

ArcStudio, Csíkszereda (2013)

Székelyudvarhely - Jézus Szíve Kápolna
 

(r: Odorheiu Secuiesc, Hargita megye)

tetőszerkezet

A kápolnát sokat tartják Árpád-korinak, de a régészeti kutatások ezt nem igazolták. A dendrokronológiai minták ebben a kérdésben nem perdöntőek, ugyanis a fiatal födémgerendák közül csak egyet sikerült keltezni. Ez a gerenda 1664-1668 körüli, azaz biztosan nem az építkezéssel, hanem sokkal inkább a térségben több műemléknél dokumentálható 1661. évi török dúlás utáni épület-helyreállítással hozható összefüggésbe.

Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (2011)

Szentbenedek - Kornis-kastély
 

(r: Mănăstirea, Kolozs megye)

födémgerendák

A kastély felmérése során két, falba épített födémgerenda-csonkból Mihály Ferenc restaurátor mintát fűrészelt dendrokronológiai elemzéshez. Szijácsévgyűrűk hiányában keltezésük nem évre pontos, a tölgyfákat 1617 körül, vagy azt követően vágták ki.

OTKA (2015)

Szenterzsébet evangélikus templom
tovább     
Szilágypér református templom
tovább     
Tarcsafalva református templom
tovább     
Szenterzsébet - evangélikus templom
 

(r: Guşterița, n: Hammersdorf, Szeben megye)

diadalív, torony

Az épületben három helyen gyűjtöttünk mintákat: a diadalív egykori kereszttartó gerendájának csonkjából; a torony második emeleti ablakának teherkiváltó gerendáiból; illetve  a nyugati oromfalba befalazott faszerkezet elemeiből. A kereszttartó gerenda tölgyfa csonkjának utolsó mérhető évgyűrűje 1454-ben képződött, ami alapján a diadalív (és szentély?) építése 1467 körüli vagy azt követő időszakra keltezhető. A nyugati oromfalba befalazott tölgyfa elemek talán a középkori tetőszerkezet nyugati állásából származnak. Az innen vett faminták utolsó mérhető évgyűrűje 1438-ban képződött, ami 1451 körüli, vagy azt követő építést sejtet. A toronyablak feletti megégett gerendák keltezése szintén erre az időszakra tehető (1456 körül vagy után).

OTKA (2015)

Szilágypér - református templom
 

(r: Pir, Szilágy megye)

tetőszerkezet

A péri tetőszerkezet egyike a térség “gótikus jellegű” tetőinek. A dendrokronológiai kutatás ez esetben is igazolta, hogy a tipológiai meghatározás nem fedi a tényleges építési időszakot. A tetőszerkezet összes vizsgált, keltezhető eleme ugyanis 1699/1700 telén, vagy a körül kidöntött tölgyből van kifaragva.

OTKA (2012)

Tarcsafalva - református templom
 

(r: Tărceşti, Hargita megye)

harangláb

A haranglábból összesen öt mintát vettünk, ezek zöme ugyan 18. század eleji (egy biztosan keltezhető gerenda 1731/1732 telén kivágott tölgyfából készült), de a szerkezetben van 1669 nyarán kivágott, másodlagosan felhasznált elem is.

Hargita Megye Tanácsa (2008)

Tasnád református templom
tovább     
Torda ótordai római katolikus templom
tovább     
Torda újtordai református templom
tovább     
Tasnád - református templom
 

(r: Tăşnad, Szatmár megye)

hajó- és szentély-tetőszerkezet

A tölgyfából épített, impozáns “gótikus jellegű” tetőszerkezet, a régió több emlékéhez hasonlóan újkori építésű, a szerkezet építéséhez 1713/1714 telén vágták ki a szükséges faanyagot. A tasnádi tetőszerkezet szép példája annak, hogy egy középkori tetőszerkezet-típus és az ehhez kötődő ácsmegmunkálási hagyomány évszázadokig is továbbélhet.

OTKA (2012)

Torda - ótordai római katolikus templom
 

(Turda, Kolozs megye)

hajó- és szentély-tetőszerkezet

Az impozáns templom eredeti fedélszerkezete nem maradt meg. A hajó újabb, lucfenyőből készült tetőszerkezetének elemeiből sikerült néhányat évre pontosan keltezni, ezek 1820/1821 telén kivágott fákból készültek. A szentély-tetőszerkezet esetében a fák fiatal kora is nehezíti az elemzést, itt egy jegenyefenyő-elemet 1711/1712 telére, vagy azt követő időszakra lehetett datálni.

OTKA (2013)

Torda - újtordai református templom
 

(r: Turda, Kolozs megye)

torony, hajó- és szentély- tetőszerkezet

A nyugati harangtorony több eleme 1699/1700 telén, illetve 1700-ban kivágott tölgyfából származik. Ezek építés korabeli volta kérdéses. A hajó feletti korábbi síkfödém néhány lucfenyő gerendája nagy valószínűséggel 1476/1477-os vagy 1477-es vágásból származik. A jelenlegi dőltszékes tetőszerkezet elemei 1797-ben kivágott lucfenyőkből készültek.

OTKA (2013)

link

Valári ortodox fatemplom
tovább     
Verespatak görög katolikus templom
tovább     
Zágon Mikes-Szentkereszty kúria
tovább     
Valári - ortodox fatemplom
 

(r: Vălari, Hunyad megye)

A Szent Miklósnak szentelt kis fatemplom magányosan álldogál a völgy és a falu felett. A piciny épülethet használt tölgyfák egyetlen építési peiódusra utalnak. A fejgerendák, oszlopok, boltozati elemek, illetve az archaikusan faragott ajtóból származó minták egységesen a 17. század második felére keltezhetőek, az egyetlen záróévgyűrűs minta alapján a kivágási év 1676/1677 tele. A kis tornyocskát utólag állították a templomocskára, a hozzá felhasznált tölgyfákat  1801/1802 telén vágták ki.

Pro Patrimonio Egyesület, Bukarest (2016.)

Verespatak - görög katolikus templom
 

(r: Roşia Montana, Fehér megye)

harangtorony

A templom és a torony pontos építési ideje ismeretlen volt. A torony belsejében igényes, jegenyefenyőből készült belső faszerkezet áll, amely szervesen összetartozik a fenti nyitott erkéllyel és a toronysisakkal. A faszerkezetekből vett minták alapján a torony építéséhez – az első emelet födémgerendáitól a toronysisakig – 1728/1729 telén kidöntött fákat használtak. Az erkélyen három évtizeddel később egy megerősítő faszerkezetet helyeztek el, amely 1759-ben kivágott jegenyefenyőből készült.

OTKA (2015)

Zágon - Mikes-Szentkereszty kúria
 

(r: Zagon, Kovászna megye)

ajtókeretek

Az udvarház 2012. évi felújítása során a pártázat díszítéssel ellátott, reneszánsz fa ajtókeret takarásban lévő részéből vékony szeleteket vágtak dendrokronológiai elemzéshez. A megmunkált tölgyfa elemek értelemszerűen külső évgyűrűt és szijácsot sem tartalmaztak, ezért csak azt állapíthattuk meg, hogy a nyersanyagul szolgáló fát 1628 körül vagy azt követően vágták ki.

OTKA (2012-2013)

 
 
 
 
© 2016 Erdélyi dendrokronológiai laboratórium