2003 óta közel kétszáz műemléképületből, lelőhelyről gyűjtöttünk dendrokronológiai vizsgálatra mintákat, adatsorokat. Ezek alapján ma már több keltezett helyi kronológia, illetve adatsor áll rendelkezésünkre, így tölgyfa és jegenyefenyő szerkezetek, elemek esetében ma már nagy biztonsággal tudunk Erdélyben a 12/13. század és a jelenkor közötti időszakokban, továbbá 18-19. századi lucfenyő szerkezetek, fatárgyak esetében keltezni.
Az alábbiakban az általunk kutatott műemlékek és objektumok dendrokronológiai kutatási eredményeinek rövid summázatát mutatjuk be a települések ABC sorrendjét követve. A leírások után minden esetben feltüntettük a kutatást támogató, finanszírozó intézményt, partner, a valamint kutatás évét. Amennyiben az eredmények már közlésre kerültek, akkor a leíráshoz a publikáció letölthető pdf változatához vezető linket is megadtuk. Ha valakinek részletesebb adatokra van szüksége, kérjük levélben keressen meg minket.
A cinterem-bejárat fölött meglehetősen jellegtelen torony áll. Az építés korabeli tölgygerendák vizsgálatából az derült ki, hogy 1627/1628 telén illetve 1628 nyarán kivágott fákból származnak. A torony külső oldalán látható 1628-as évszám tehát valós hagyományra utaló keltezést örökít meg. A torony 4. emeletén található faelemek 1755/1756 telén kivágott tölgyfákból valók és a torony magasítását keltezik.
A templom tetőszerkezetét a Forster Központ 2015. évi dendrokronológiai kutatási programja keretében vizsgáltuk (erdélyi lucfenyő évgyűrű-adatsorok gyűjtése). A vegyes faanyagú, jegenye- és lucfenyőből készült tetőszerkezet több elemén is 1827-es évszám olvasható. A jegenye- és lucfenyő gerendákat is sikerült évre pontosan keltezni 1825/1826 illetve 1826/1827 telére.
Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2015), Forster Központ (2015)
(r: Acâș, Szatmár megye) - padmellvédek
A templom három padmellvédjének kilenc deszkáját vizsgáltuk. A vizsgált deszkák lucfenyőből készültek, egyidősek, de utolsó évgyűrűik a megmunkálás során eltűntek, ezért a fák kidöntésének ideje, és így a mellvédek készítésének időpontja nem határozható meg pontosan. A deszkák utolsó mért évgyűrűi 1705-1756 között képződtek.
OTKA (2015)
(r: Dobolii de Jos, Kovászna megye)
tetőszerkezetek, torony
A Sepsi-széki történeti faszerkezetek 2017. évi kutatása rámutatott, hogy az aldobolyi református templom keleti része feletti fedélszerkezet a régió legkorábban épült dőltszékes tetőszerkezete. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a faszerkezetet 1733-ban építették 1732/1733 telén és 1733 nyarán kivágott jegenyefenyő- és tölgyfa-gerendákból. A templom nyugati része feletti egyszerűbb, torokgerendás-középső függesztős fenyőfa-szerkezet később,1803-ban épült. A torony 1. emeleti tölgyfa padlógerendái közül egyet tudtunk keltezni. A gerenda 1815 körül vagy azután kivágott fából származik, és megfigyeléseink szerint építéskorabeli, így feltételezhetően utal a torony építési idejére.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Geoagiu, Fehér megye)
Az algyógyi rotunda kutatása során abban bíztunk, hogy találunk a 12. században épített épületben eredeti, Árpád-kori fa elemeket. Sajnos a hozzáférhető fafödémek már mind egy későbbi javítás nyomán kerültek jelenlegi helyükre. Keltezésük 1673/1674 tele. A diadalív feletti másodlagosan felhasznált gerenda korábbi ugyan, de szintén nem eredeti: 1649/1650 telén kivágott fából származik.
OTKA (2013)
A teljes egészében freskókkal díszített almakeréki templomszentély boltozata felett egy olyan tetőszerkezet húzódik, amelynek kötőgerendáinak alsó felét élszedések díszítik. Ez arra látszik utalni, hogy a szentély felett eredetileg síkfödém lehetett, amelynek gerendái alulról láthatók voltak. A szentély feletti tetőszerkezet több eleme és kötőgerendája a dendrokronológiai vizsgálatok alapján 1342 körül, vagy az után kivágott tölgyfából készült, míg a hajó tetőszerkezetét 1369/1370 telén kivágott tölgyfákból építették. Ezek a keltezések nagy valószínűséggel a gótikus átépítés idejét is jelzik, és a freskók készítésének postquem határát is megadják..
OTKA (2013, 2015)
(r: Mălâncrav, n: Malmkrog, Szeben megye)
Az almakeréki templomban található Erdély egyik legszebb szárnyasoltára. Öt táblakép 12 deszkájának és a predella egy deszkájának évgyűrűsorát mértük le (a keretben álló táblaképek esetén a deszkák hátoldalán). A táblaképek és a predella azonos korú, minden bizonnyal egységesen 1459/1460 telén kivágott jegenyefenyőkből készültek.
OTKA (2015)
(r: Apold, n: Trappold, Maros megye) - nyugati karzat
A templom nyugati karzatának Mihály Ferenc által megtalált korábbi mellvédjéből több lucfenyő-deszka évgyűrűsorát lemértük. Az adatsorokat jegenyefenyő kronológiákkal vetettük össze. Az így kapott keltezés szerint a karzatmellvéd 1545 után kivágott lucfenyőkből készült, ami egybevág a restaurátori szakvéleménnyel. Amennyiben ez a keltezés helyénvaló, akkor ez az első keltezett lucfenyő adatsorunk!
OTKA (2013, 2014)
(r: Arcuş, Kovászna megye)
tetőszerkezet
Sepsi-szék történeti faszerkezeteinek 2017. évi kutatása során megállapíthattuk, hogy az árkosi református templom – egyforma, torokgerendás-szögletkötős szarufaállásokból emelt – tetőszerkezetét alapvetően nyárfából és kisebb részt tölgyfából építették. A dendrokronológiai vizsgálat két tölgyfa sárgerenda esetében adott keltezést: a gerendák 1799/1800 telén kivágott fákból valók. Feltételezzük, hogy a sárgerendák egyidősek a tetőszerkezet többi elemével, így azok keltezhetik a tetőszerkezet építését. Az árkosi református templom tetőszerkezete tehát 1800-ban épülhetett.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Huedin, Kolozs megye)
hajó- és szentély- tetőszerkezet, torony
A bánffyhunyadi templomtorony belső falán többfelé láthatók az elbontott egykori födémek gerendafészkei. Az 1. és 2. emeletén lévő faszerkezet összes vizsgált tölgyfa eleme 1702/1703 telén, vagy 1703/1704 telén kivágott fából származik, míg a faerkély és fedélalap vizsgált tölgy elemei mind 1735/1736 telén kivágott fából valók. A templom tetőszerkezetei elsősorban lucfenyő gerendákból készültek. Ezeket az elemeket egyelőre nem tudjuk keltezni. A szentély-fedélszerkezet jegenyefenyő elemeiről viszont megállapíthattuk, hogy 1690/1691 telén, ill. 1691 nyarán kivágott fákból származnak.
OTKA (2014)
(r: Biertan, n: Birthälm, Szeben megye)
sekrestyeajtó, fa harangtorony, stallum, karzat, hajó- és szentély-tetőszerkezet, Katolikus-torony
A berethalmi templomban Jan Hülsemann építész kérésére vizsgáltunk meg több objektumot és berendezési tárgyat.
A 30. számú stallum jegenyefenyő padlódeszkája 1460 után kivágott fából való.
Az 1515-ös évszámos, intarziás sekrestyeajtó esetében felmerült az a gyanú, hogy a hátlap deszkái utólagos megerősítéshez köthetők. Az évgyűrű-összehasonlítás során azonban kiderült, hogy a két vizsgált tölgyfa-deszka egy és ugyanazon fából való, amelyet 1502 körül, vagy 1502 után vágtak ki, vagyis az 1515-ös előlappal egyszerre készülhettek.
A templom északi karzatának vizsgálata meglepő eredménnyel zárult. Az első látásra historizáló, újkori alkotásnak tűnő berendezés padlógerendája 1546, illetve a két oszlop 1550 és 1551-1555 körül kivágott tölgyfákból készültek. Bizonyos tehát, hogy a templombelső északi karzata a 16. század közepe után nem sokkal már használatban volt.
Az úgynevezett Katolikus toronykutatása során fontos új megfigyelések és keltezések születtek. A torony építését a mai első emelet padlója alatti eredeti födémgerendák az 1420-as évekre keltezik. Szintén erre az időszakra utal a tetőszerkezet eredeti elemeinek 1425-1426 körüli keltezése. Az 1500-as évek elején az első emelet födémét egy méterrel megemelték, és új födémeket építettek, illetve ekkor készült el a faerkély és a toronysisak is. Ezek megépítéséhez 1501/1502 telén, 1503 nyarán, valamint e körül kivágott tölgyfákat használtak fel.
OTKA (2014), Forster Központ (2015)
(r: Bistrița, n: Bistritz, Beszterce megye)
hajó- és szentély-tetőszerkezet
A templom építéstörténete meglehetősen jól adatolt, de a 2009. évi helyreállítás során felmerült a kérdés, hogy az impozáns fenyőfa tetőszerkezet középkori-e. A dendrokronológiai vizsgálat eredménye szerint a hajó fedélszerkezetét 1559/1560 telén, a szentély fedélszerkezetét 1560/1561 telén kivágott faanyagból (jegenyefenyő) építették. A dendrokronológiai adatok jól egybevágnak a templom középkori újjáépítésével kapcsolatos írott és epigráfiai forrásokkal.
Utilitas Kft., Kolozsvár (2009)
(r: Bicfalǎu, Kovászna megye)
torony
Az 1863-ban épült bikfalvi református templomban Sepsi-szék történeti faszerkezeteinek 2017. évi kutatása során dolgoztunk, a középkori eredetű nyugati torony faelemeit vizsgáltuk. A torony 3. emeletének födémgerendái két időszakhoz köthetők. A funkció nélküli lapolási fészkekkel rendelkező három födémgerenda 1697 nyarán és a körül kivágott tölgyfából való, a másik két keltezett födémgerenda viszont, amelyeken nincsenek lapolási fészkek, korábban, az 1660-as évek közepén kivágott tölgyfákból származnak. Ezek alapján egyelőre nehezen tudjuk rekonstruálni a torony építési periódusait. A 4. emelet négy vizsgált födémgerendája 1768 nyarán kivágott tölgyfákból származik. Ez a födém tehát a fatornácos szinttel egykorú. Az évre pontosan keltezett faelemek mind nyáron kivágott fákból származnak.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Mugeni, Hargita megye)
torony, hajó- és szentély- tetőszerkezet, kripta
A bögözi templom híres 14. századi falképe a tornyot is fedi, így annak alsó része biztosan Anjou-kori. A kutatás alapvető célja az volt, hogy a torony korai részéből származó faelemekből 14. századi évgyűrű-adatsorokat gyűjtsünk. A torony első emeletén hozzáférhető tölgyfa gerendák azonban már a torony újkori magasításából származnak, kivágási idejük 1669/1670 tele ás 1670 nyara. Szintén újkoriak a hajó tetőszerkezetéből származó minták, amelynek vegyes faanyagát (tölgyfa, jegenye- és lucfenyő) 1664/1665 telén vágták ki, vélhetően az Ali pasa 1661-es hadjáratát követő helyreállítás során. A szentély tetőszerkezete azonban átvészelte a dúlást, az innen gyűjtött minták 1503/1504 telén kivágott tölgyfákból származnak. Ez a dátum a gótikus szentély építésére is utal. A szentélybelső ásatása során előkerült kripta maradványai 1738/1739 telén kivágott fából készültek.
Hargita Megye Tanácsa (2008), Haáz Rezső Múzeum (2013), OTKA (2015)
(r: Buia, Szeben megye)
A romos udvarház kutatása során azt reméltük, hogy sikerül középkori elemeket azonosítani. A befalazott fa elemek alapján két kora újkori építési periódust sikerült azonosítani. A korábbi építés 1620-1630 évek fordulójára keltezhető, majd később - 1669 nyarán kivágott fák alapján - volt egy nagyobb helyreállítás.
Entz Géza Alapítvány, Kolozsvár; OTKA (2015)
(r: Braşov, n: Kronstadt, Brassó megye)
hajó- és szentély-tetőszerkezet
A templom tetőszerkezete 1689-ben leégett. A mai tetőszerkezet dendrokronológiai vizsgálata alapján tudjuk, hogy az új tetőszerkezeteket vegyes faanyagból (tölgy és fenyőfélék) két ütemben építették. Elsőként a szentély feletti tető készült el 1689-ben és 1690-ben kidöntött fákból, majd pár évvel később, 1693 nyara és 1694 nyara között a hajó tetőszerkezetéhez is kivágták a fákat. A két rész között ácstechnikai szempontból, a felhasznált fák kora tekintetében és fajösszetételében is van különbség.
Brassói Evangélikus Egyház, Forster Központ (2015-2016)
(r: Braşov, n: Kronstadt)
famennyezet
Közvetlenül a Fekete templom szomszédságában álló ház felújítása során az álmennyezet takarásából egy korábbi gerendás, deszkás famennyezet került elő. Ennek egyik elemét 1493 utánra lehetett keltezni, míg az utólagos alátámasztó gerendát 1647 utánra. A födém keltezése mellett a legfontosabb tanulság az, hogy a brassói nagy tűzvész ellenére a templom közvetlen közelében is maradhattak meg középkori fa szerkezetek, ld. Brassó, Curtea Honterus 8.
Brassói Evangélikus Egyház (2018)
(r: Braşov, n: Kronstadt)
famennyezet
A Fekete templom körüli tér nyugati oldalán álló saroképület földszinti helyiségei feletti födémgerendás mennyezetre Mihály Ferenc hívta fel a figyelmet. A födémgerendákból vett minták dendrokronológiai vizsgálata alátámasztotta a farestaurátor kormeghatározását: a gerendák valóban a 16. század első felében, méghozzá 1524 után kivágott jegenyefenyőkből származnak. A famennyezet dendrokronológiai kormeghatározása azt bizonyítja, hogy az 1689-es nagy tűzvészben a Fekete templom közvetlen szomszédságában sem vált minden a tűz martalékává.
Brassói Evangélikus Egyház (2018)
(r: Bucureşti)
régészeti ásatás
A Calea Victoriei-i régészeti ásatások során többfelé figyeltek meg út alá levert, lefektetett tölgygerendákat. A mintákon az adatsorokat a MNIR közvetítésével mérhettük le. Az innen nyert adatsorokat Tomasz Wazny közreműködésével észak-görögországi kronológiákkal lehetett keltezni a 18. század elejére. Ez az egyik első munkánk is rávilágított arra, hogy a romániai műemlékvédelem és régészet szempontjából is kiemelten fontos lenne a Kárpátokon-túli területekre fókuszáló kutatás és mintagyűjtés elindítása.
Muzeul Național de Istorie a României (2007)
(r: Delniţa, Hargita megye) - harangtorony, szentély - déli fülke
A delnei egykori plébániatemplom tornyában nem találtunk építés korabeli fa elemeket. A szentély déli falában a falfülke felső gerendájából vett minta külső évgyűrűi tűzben megsérültek (1694-es tatár betörés?). Az utolsó mérhető gyűrű 1426 körül vagy után képződött, így a szentély építése csak jóval ez évet követően történhetett meg.
OTKA (2005, 2010)
(r: Cârţa, Hargita megye) - kerítőfal - gyilokjáró, szentély-tetőszerkezet
A templomot övező kerítőfalban több lefűrészelt tölgyfa gerendacsonk látható, amelyek egy korábbi faerkélyes gyilokjáró részei. Sajnos a felhasznált fák meglehetősen fiatalok, így keltezésük bizonytalan. A szentély-tetőszerkezet néhány lucfenyő eleme 1795/1796 telén kivágott fából készült, így bizonyos, hogy a hajó barokk átépítésekor a szentély tetőszerkezetét is átalakították.
IrodM Kft., Kolozsvár (2011)
(r: Racu, Hargita megye)
torony és templom-tetőszerkezet
A középkorinak vélt csíkrákosi harangtoronyban nem maradtak meg építés korabeli fafödémek – erre az üres gerendafészkek, a mai födémek eltérő kiosztása utal. Az 5. emelet tölgyfa födémgerendái közül kettőről 2005-ben megállapíthattuk, hogy az 1660-as évek közepén, egy közülük 1665/1666 telén kivágott fából való, de ezek az elemek sem az építés során, hanem egy javítás alkalmával kerültek helyükre. 2018-ban ismételt helyszíni munka során a torony első emeletén, az északi falban talált fenyőfa építési állványból fűrészeltünk szeletet (13. minta). A mindössze 36 éves minta évgyűrűsorát a 2020-ban összeállított csíki középkori lucfenyő-kronológia 1463 és 1498 közé keltezi. Eszerint az állvány építéséhez 1498/1499 telén kivágott lucfenyőt használtak fel, ami a torony építését a 16. század elejére valószínűsíti.
A templom hajója és szentélye felett torokgerendás, dőltszékes típusú, lucfenyőből épített tetőszerkezet áll. A faszerkezet elemeiből 2005-ben és 2018-ban vett faminták dendrokronológiai elemzése szerint a szerkezetet 1732/1733 telén, 1733 nyarán és 1733/1734 telén kivágott lucfenyőkből építették, minden bizonnyal 1734-ben.
OTKA (2005), saját kutatás (2018)
(r: Şumuleu, Hargita megye) - harangtorony
A Szentt Péter és Pál plébániatemplom nyugati harangtornyát – támpillérei, elfalazott csúcsíves ablakai, középkori harangja miatt – középkorinak tartotta a művészettörténeti kutatás. A torony építés korabeli fagerendáiból vett minták a dendrokronológiai elemzés alapján azonban a 17. század végére keltezhetők. A keltezést utóbb írott források és epigráfiai adatok is megerősítették (Domus Historia: “turris lapidea constructa cepta 1683”).
OTKA (2005)
(r: Sândominic, Hargita megye)
A Mária megkoronázása táblakép Csíkszentdomokosról került a Csíki Székely Múzeum gyűjteményébe. Az oltárkép viszonylag jól ismert a művészettörténeti szakirodalomban, stíluskritikai alapon, salzburgi műhelyhez kötötték és emiatt import darabnak tartották. A táblakép jegenyefenyő deszkáinak bütüjén lemért évgyűrű-adatsorok azonban sem osztrák, sem német kronológiákkal nem mutattak egyezést. Erdélyi, besztercei és nagyszebeni jegenyefenyő-adatsorokkal viszont sikeresen kelteztük a domokosi adatsort: a deszkákat 1485 után kivágott jegenyefenyőből készítették. Ez alapján biztosan mondhatjuk, hogy a csíkszentdomokosi táblakép – készítőjének származásától, iskolázottságától függetlenül – erdélyi jegenyefenyőből, Erdélyben készült.
OTKA (2012)
(r: Sâncrăieni, Hargita megye) - harangtorony
A templom nyugati harangtornyát - támpillérei, középkori harangja miatt - középkorinak tartotta a művészettörténeti kutatás. A torony építés korabeli tölgygerendáiból vett minták keltezése azonban 17. század végi, 18. század eleji. A dendró-adatokat utóbb írott források is megerősítették. A tornyot 1716-ban a püspöki vizitációk még nem említették, míg 1731-ben nemrégiben építettként jellemezték (“recenter erecta”).
OTKA (2006)
(r: Leliceni, Hargita megye)
tetőszerkezetek
A csíkszentléleki római katolikus templom helyreállításához kapcsolódóan 2017-ben elvégeztük a tetőszerkezet faanyagának kormeghatározását. 15 minta alapján megállapíthattuk, hogy a templomhajó és szentély feletti fedélszerkezet is lucfenyőből épült. A hajó feletti – szögletkötővel, szinte függőleges támaszokkal és a főállásokban középső oszloppal megerősített – szarufás tetőszerkezetet 1795/1796 telén és 1799/1800 telén kivágott, fiatal (50-70 éves) lucfenyőkből építették. A szentély feletti, boltozathoz igazodó, szintén szögletkötőkkel megerősített tetőszerkezethez 1798/1799 és 1799/1800 telén kivágott lucfenyőket használtak fel. A dendrokronológiai keltezés alapján tehát mindkét tetőszerkezet 1800-ban épült, amit a diadalív nyugati oldalán olvasható renoválási felirat is alátámaszt. A templom nyugati kő oromfalán látható tetőlenyomatok arról tanúskodnak, hogy a ma álló tetőszerkezetet legalább két korábbi, alacsonyabb tető előzte meg.
(2017)
(r: Nicoleşti, Hargita megye)
tetőszerkezet, torony, északi kapu
A csíkszentmiklósi plébániatemplomban 2017-ben végeztünk dendrokronológiai vizsgálatokat a templom felújítását megelőző épületkutatáshoz kapcsolódóan. Az elemzések alapján megállapíthattuk, hogy a templom feletti fenyőfa-tetőszerkezetet 1819/1820 telén, 1820/1821 telén és 1821 tavaszán kivágott lucfenyőkből építették.
A templom nyugati végében álló harangtorony építés korabeli födémgerendái 1724/1725 telén és 1725/1726 telén kivágott tölgyfákból származnak, a tornyot tehát 1725-1726-ban építhették. Eszerint a torony déli falán elhelyezett, 1724-es évszámmal ellátott, feliratos kőtábla, amely a torony építőmesterének nevét is feltünteti, nem a torony átépítésére utal, mint ahogy azt korábban feltételezték, hanem a torony építésének kezdetéről emlékezik meg.
A templom körüli védőfal északi részén található kapuépítményben egy gerendából vettünk furatmintát. A dendrokronológiai elemzés szerint a padlógerenda 1707 körül vagy azután kivágott tölgyfából származik, ami alapján az északi kapuépítményt a 18. század elején építhették.
(2017)
(r: Miercurea Ciuc, Hargita megye) - pincefödém
A Somlyó-pataka mellett álló tornácos parasztház pincéjében tölgyfa födémgerendák találhatók. Ezek két építési periódushoz köthetők. A korábbi építéskor 1717 körül kivágott fákat használtak, míg a későbbi periódusban 1830 körüli gerendákat építettek be. Jelenlegi ismereteink szerint ez a ház a legkorábbi civil épület Csíkszeredában.
OTKA (2015)
(r: Miercurea Ciuc, Hargita megye)
templom-tetőszerkezet
A csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplomban a 2005. évi felújítási munkák során elvégezték a tetőszerkezet megerősítését is. A munkálatokkal egy időben kilenc kiváltott tetőszerkezeti elemből szeletet fűrészeltünk dendrokronológiai elemzéshez. A faminták mind lucfenyőből származnak. A minták évgyűrű-adatsorait a mintavételt követően 11 évvel sikerült abszolút keltezni. Megállapíthattuk, hogy tetőszerkezet a templom építésével egykorú, a faelemek az 1750-es évek közepéről – második feléből származnak.
OTKA (2005)
(r: Aninoasa, Kovászna megye)
tetőszerkezet
Az egerpataki református templom tetőszerkezetének dendrokronológiai vizsgálatát Sepsiszék történeti faszerkezeteinek 2017. évi kutatása keretén belül végeztük. A dőltszékes tetőszerkezetet 1800 és 1802 között, téli időszakban kivágott lucfenyőkből, 1802-ben építhették. A keltezés feltehetően a mai templom építésére is vonatkozik.
Sepsiszéken a legnagyobb arányban dőltszékkel megerősített szarufaállásokból felépített tetőszerkezetek maradtak fenn egyházi épületekben. Közöttük az egerpataki az egyedüli, ahol belső ferdedúc is erősíti a főállásokat.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Agrişteu, Maros megye) - fa harangtorony, hajó- és szentély- tetőszerkezet
A festői elhelyezkedésű, Árpád-kori egrestői templom mellett álló fa harangtorony évre pontosan keltezhető elemei 1745/1746 telén kivágott tölgyfákból készültek. A templomhajó feletti tetőszerkezet magja (mely meglepően hasonlít a szomszédos Fületelke fedélszerkezetére) középkori, 1494-1498 körül kivágott fákból készült. A szerkezet utóbb jelentős javításon esett át, amihez 1742-1745 között kivágott tölgyfákat használtak fel.
OTKA (2014)
(r: Etfalǎu, Kovászna megye)
tetőszerkezet
Az étfalvi református templom lucfenyőből és tölgyfából épült dőltszékes tetőszerkezete a tölgyfa-elemek dendrokronológiai vizsgálata szerint 1805-ben épülhetett 1804/1805 telén és 1805 tavaszán-nyarán kivágott fákból. Eszerint a templom mennyezetén olvasható 1874-es évszám nem a templom építését jelöli, hanem egy későbbi átalakításra, javításra utalhat.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Feliceni, Hargita megye) - torony, hajó-tetőszerkezet
A felsőboldogfalvi templom valószínűleg megszenvedte Ali pasa 1661-es hadjáratát, ugyanis hajója feletti tetőszerkezetének néhány eleme 1662 körül vagy azután kivágott fákból származik. A toronyban megmaradtak áthelyezett, de vélhetően építés korabeli gerendák, egyikük keltezése 1494-1498 körüli. A torony keleti falában kiképzett belső fülke feletti gerendák szintén erre a korszakra utalnak, itt a keltezés 1498 körüli.
OTKA (2006, 2011)
(r: Crivina de Sus, Temes megye)
A kicsiny fatemplom – külső jegyei alapján – látszólag több építési szakaszban készült. A dendrokronológiai elemzés azonban rávilágított, hogy az eredeti szerkezet elemei (faragott sarokgerendák, oldalfalak, koszorúfák) egységesen 1677 körül kivágott tölgyfákból származnak. A hajó (naos) boltozatához későbbi, 1738 után kivágott tölgyeket használtak. A tornyocska még ennél is később került a templomra (1779 után), majd a templomot a múlt század ‘40-es éveiben új talpfákra állították.
Asociația Pro Patrimonio, Bukarest (2016)
(r: Filitelnic, n: Felldorf, Maros megye) - hajó- és szentély-tetőszerkezet, torony
Fületelkén civil mozgalom nyomán indult meg a romos templom helyreállítása és kutatása. Ezt a kezdeményezést kívántuk az OTKA keretében végzett dendrokronológiai kutatásokkal segíteni. A hajó ritka szerkezeti megoldással biro, eredeti tetőszerkezete középkori, az itt felhasznált tölgyfákat 1447/1448 telén vágták ki. Az egyik kötőgerendán olvasható 1772-es évszám a tető felújításának emléke. Ebből az időből származik a szentély feletti, 1771/1772 telén kivágott tölgyfákból épített tető, amelyből egyetlen állást lehetett megmenteni az enyészettől. A torony 1-3. emeletének födémgerendái 1641/1642 és 1642/1643 telén kivágott fákból készültek, eszerint tehát a torony nem középkori.
OTKA (2013-2014)
(r: Ghidfalǎu, Kovászna megye)
tetőszerkezet, festett mennyezetdeszkák
Az gidófalvi református templom tetőszerkezetének dendrokronológiai vizsgálatát Sepsi-szék történeti faszerkezeteinek 2017. évi kutatása keretén belül végeztük. A faminták elemzése alapján a templom hajója és szentélye feletti tetőszerkezeteket egy időben, 1786-87-ben építették 1785/1786 tele és 1787 nyara között kivágott lucfenyőkből és tölgyfákból. A tetőszerkezetek építését korábban az 1802. évi földrengés utáni helyreállításhoz kötötték. A templom-padláson másodlagos beépítésben lévő, festett mennyezetdeszkákat nem sikerült évre pontosan keltezni. Az évgyűrű-vizsgálat szerint 1703 után kivágott lucfenyőkből származnak.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Joseni, Hargita megye) - harangtorony
A torony födémgerendáihoz többféle fajú faanyagot, de zömében szilfát (Ulmus sp.) használtak, amelyek dendrokronológiai keltezése ma még bizonytalan. A tölgyfa elemek fiatalok voltak, de egyiküket sikerült keltezni 1517 nyarára. A jelenlegi templomhoz szabálytalanul illeszkedő torony tehát középkori eredetű.
Gyergyóalfalvi Római Katolikus Plébánia (2010)
(r: Lăzarea, Hargita megye) - harangtorony, főoltár
A templom középkori építéstörténete nem teljesen világos. A toronyban vett fa minták alapján azonban biztosan mondhatjuk, hogy a torony a 15. század végén már állt. Egy második emeleti beépített tölgyfa elem keltezése 1444/1445 tele, míg a felsőbb szinteken több falba be nem épített födémgerenda keltezése 1480-1490 körülre tehető.
A barokk főoltár mögött két tartóoszlop található. Az oszlopok 1669/1670 telén kivágott tölgyfákból származnak.
OTKA (2007)
(r: Gheorgheni, Hargita megye) - harangtorony, templom-tetőszerkezet
A gyergyószentmiklósi katolikus templom harangtornyának vizsgálata megerősítette a torony középkori eredetét. A dendrokronológiai keltezések egybecsengenek a torony nyugati kapuján olvasható 1498-as évszámmal: az 1. emelet egyik padlógerendája 1499-1503 körül kivágott tölgyfából, a 2. emelet egyik eredeti lucfenyő padlógerendája pedig 1497/1498 telén kivágott fából való. A 2. és 3. emelet lőrései feletti teherkiváltó gerendák keltezése az 1470-es évek első felére tehető, így felmerül a kérdés, hogy a kisebb méretű fák másodlagos felhasználásúak. A vizsgálat későbbi toronymagasítási periódusokat is azonosított, amikor szilfagerendákat használtak az építkezésekhez. A templom lucfenyő tetőszerkezetét 1753/1754 és 1754/1755 telén kivágott fákból építették, és az 1790-es évek közepén átalakították.
OTKA (2013), Forster Központ (2015-2016)
(r: Gheorgheni, Hargita megye)
tetőszerkezetek
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom helyreállítását megelőzően 2018-ban elvégeztük a templom hajója és szentélye feletti tetőszerkezetek dendrokronológiai kormeghatározását. A faminták elemzése alapján a tetőszerkezetek egy időben, 1732-ben, vagy azután 1-2 évvel épültek 1730/1731 telén és 1731/1732 telén kivágott lucfenyőkből, és minden bizonnyal ugyanekkor kivágott szilfákból. A szerkezetek alapvetően lucfenyőből épültek, csak néhány kötőgerenda származik szilfából. A vizsgálat rámutatott, hogy a tetőszerkezetek hosszrácsai szerves részét képezik az eredeti szerkezeteknek.
Hasonló korú és több szempontból hasonló szerkezetű tető épült 1755-ben a gyergyószentmiklósi katolikus plébániatemplom hajója és szentélye felett.
(2018)
(r: Hălmeag, n: Halmagen, Brassó megye) - tetőszerkezetek
A halmágyi evangélikus templom tetőszerkezetének dendrokronológiai vizsgálatát a helyreállítási tervekhez végeztük el. A templom nem őrizte meg építés korabeli fedélszerkezeteit és másodlagosan felhasznált régi elemeket sem azonosítottunk. A főhajó és szentély tetőszerkezetéhez felhasznált fákat 1773/1774 telén és 1774 nyarán vágták ki, majd pár év múlva az északi mellékhajót is újrafödték 1776/1777 telén kivágott tölgyfákkal. A kutatás érdekessége, hogy a tetőszerkezethez vegyesen használtak fel tölgyfákat és jegenyefenyőket, így keltezésük kölcsönösen hitelesítette a különböző fajokra kidolgozott felhasznált kronológiákat.
OTKA, Halmágyi Evangélikus Parókia (2013)
(r: Brădeni, n: Hendorf, Szeben megye) - hajó- és szentély-tetőszerkezet
A hégeni erődtemplomból viszonylag sok mintát gyűjtöttünk a védelmi szintről, a tetőszerkezetekből, illetve a sekrestyéből. A keltezhető minták alapján a szentély tetőszerkezetéhez 1482 körül, míg a hajó fedélszerkezetéhez 1484 körül kivágott fákat használtak. A mintavétel idején még nem volt kellő tapasztalatunk a tetőszerkezetek “megértéséhez”, ezért ebben az esetben föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy új helyszíni szemlét és mintavételt követően újraértékeljük az eddigi eredményeket.
OTKA (2006)
(r: Drăuşeni, n: Draas, Brassó megye) - hajó- és szentély- tetőszerkezet, torony
A homoróddaróci evangélikus erődtemplomban a szentély és a hajó tetőszerkezetéből, illetve a torony felső szintjein gyűjtöttünk famintákat. A szentély esetében évre pontos keltezés született, itt egy gerenda 1478/1479 telén kivágott tölgyfából származik. A hajó tetőszerkezetét az 1566-1569 körüli évekre lehetett keltezni. A toronyban több építési periódust tudtunk elkülöníteni. A torony sisakja a 15-16. század fordulóján készült, de egy alsóbb födéme 1451-1457 körül kivágott fákból épült meg. Utóbb a gyilokjárón is végeztek valamilyen javítást/építést, az egyik elem keltezése ugyanis 1732 nyara. 2008-ban még láttunk az alsóbb szinteken építés korabeli faelemeket, de a torony és a mellékhajók állapota miatt ezek megközelíthetetlenek voltak. Sajnos a helyreállítás során ezeket vizsgálat nélkül kicserélték.
Utilitas Kft., Kolozsvár (2008)
(r: Crăciunel, Hargita megye) - harangtorony és hajó-tetőszerkezet
A nyugati harangtorony gótikus kapuján 1496-os évszám olvasható. A torony különböző szintjeiről származó födémgerendák dendrokronológiai elemzése azonban arra utal, hogy a tornyot több lépcsőben, hosszú ideig építették 1495 és 1525 között. Az alsó szintek a 15. század végén, míg a 3-4. szint a 16. század elején készült el.
A hajó feletti torokgerendás, kétállószékes, keresztdúc-párral megerősített tetőszerkezet 1522/1523 telén és 1523 nyarán kivágott tölgyfákból 1523-ban vagy azt követő években épülhetett.
OTKA (2008, 2015)
(r: Mărtiniş, Hargita megye) - körítőfal
A homoródszentmártoni templom ma már romos védőfalának két lőrése felett eredeti helyzetű tölgyfagerendából vettünk mintát Sófalvi András székelyudvarhelyi régész kérésére. Az egyik, kívülről elfalazott lőrés szemöldökfájából vett minta vizsgálata szerint a fát 1624–1628 körül vágták ki. Egy további, kétágú lőrésből származó szemöldökgerenda 1625 körül vagy azután kivágott fából származik. Ez összhangban van a történeti forrásokkal, miszerint a templomot az 1613. évi támadás után kezdték megerősíteni.
OTKA (2006, 2011)
(r: Sânpaul, Hargita megye) - harangtorony
A ma meglehetősen jellegtelen nyugati harangtorony valójában a templomegyüttes egyetlen megmaradt középkori épületrésze. A torony födémgerendáinak dendrokronológiai vizsgálata kiderítette, hogy a torony építéséhez felhasznált fákat egységesen 1531-1532-ben vágták ki. A toronyépítés befejezésének legkésőbbi idejét a két 1542-es harang jelezheti.
Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2015)
(r: Petreni, Hargita megye)- tetőszerkezet
A homoródszentpéteri templom tetőszerkezete Hargita megye egyik legkorábbi, középkori fedélszerkezete. A tetőszerkezetre “véletlenül” bukkantunk rá, amikor végigjártuk Sófalvi András régésszel az udvarhelyi templomtornyokat. A torony egyik mintáját pontosan lehetett keltezni, a fa kivágásának ideje: 1630 nyara. A többi elemnél a fák kivágása 1630–1635 körüli időszakra tehető. Ez alapján is a torony építése a 17. század első felére tehető. A toronytól külön álló templom fedélszerkezete két ütemben készült el. A hajó feletti tetőt 1517-ben kivágott fákból ácsolták, míg a szentély tetőszerkezete pár évtizeddel később, 1537-1544 körül kivágott tölgyfákból készült.
Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2015)
(r: Ilieni, Kovászna megye)
tetőszerkezet , harangtorony és kaputorony
Az illyefalvi református templom faszerkezeteinek dendrokronológiai vizsgálatát Sepsi-szék történeti faszerkezeteinek kutatási programja keretében végeztük el 2017-ben. A templom hajója és szentélye feletti egységes, dőltszékes tetőszerkezet 1781/1782 telén, illetve 1782/1783 telén kivágott lucfenyőkből épült 1783-ban. Eszerint a szerkezet egyik déli ferdedúcán olvasható, 1783-as vésett felirat a tetőszerkezet építéséről tanúskodik.
A harangtoronyban vett faminták elemzése sajnos beigazolta a korábbi feltételezést: a vizsgált födémgerendák mindegyike 19. század eleji, 1816 nyarán, vagy a körül kivágott tölgyfából való. A torony javítása nagy valószínűséggel az 1802-es földrengés utáni helyreállítási munkálatokhoz köthető.
A kaputorony fa elemeinek dendrokronológiai vizsgálata meglepő eredménnyel zárult. A kaputorony építését korábban Bethlen Gábor korához kötötték, az elemzés eredménye szerint azonban minden vizsgált elem a földszinttől a legfelső, lőréses szintig 1755/1756 telén kivágott fából származik. Ez két lehetőséget nyújt: a kaputorony vagy csak 1756-ban épült meg, vagy ekkor szinte teljesen újjáépítették. A kaputorony 1735-ös évszámmal ellátott szélvitorlája tehát nem utalhat az építkezés befejezésére, előfordulhat, hogy nem is ide készült.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Calnic, Kovászna megye)
tetőszerkezet
A kálnoki református templom dőltszékes tetőszerkezetének 2017-ben végzett dendrokronológiai vizsgálata szerint a fedélszerkezetet 1800/1801 telén és 1802 nyarán kivágott tölgyfákból építették minden bizonnyal 1802-ben.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Calnic, Kovászna megye)
A dendrokronológiai elemzése szerint Kálnokon a református templom mellett álló haranglábat 1731/1732 telén, 1732 nyarán és 1732/1733 telén kivágott tölgyfákból, 1732-1733-ban emelhették. A déli külső talpfa keltezése arra utal, hogy már az 1790-es években szükség volt elemek cseréjére.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Calnic, Kovászna megye)
A kálnoki unitárius templom mellett álló, tölgyfa szerkezetű harangláb elemeiből vett faminták dendrokronológiai elemzése szerint a haranglábat 1780/1781 telén és 1781 nyarán kivágott tölgyfákból – az egykori vitorlán lévő évszám szerint – 1781-ben építették. A harangtartó szerkezetből vett 3 famintát nem sikerült keltezni, de az évgyűrű-elemzés alapján megállapíthatjuk, hogy nem egykorúak a harangláb eredeti elemeivel.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Boroşneu Mic, Kovászna megye)
tetőszerkezet és födém
A kisborosnyói református templom tetőszerkezetét és famennyezetét egy időben és egységesen jegenyefenyőből építették – ezt a 2017-ben végzett dendrokronológiai vizsgálat alapján tudjuk. A vizsgált tetőszerkezeti- és födém-elemek 1791/1792, 1792/1793 és 1793/1794 telén kivágott jegenyefenyőkből származnak. A szentélytető keleti végében álló szélzászlón olvasható 1794-es évszám így minden bizonnyal a tetőszerkezet építésének befejezését hirdeti. A vizsgálatra Sepsi-szék történeti faszerkezeteinek kutatásán belül került sor.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Copşa Mică, Szeben megye) - tetőszerkezet
A toronytól északra a falban megmaradt az eredeti hajórész korábbi fedélszerkezetének, nyugatról a 2. szarufájából egy darab. Az 54 évgyűrűt tartalmazó, vélhetően 13-14. századi adatsor keltezése még nem járt sikerrel.
OTKA (2012)
(r: Milǎşel, Maros megye)
Dél-Mezőség fa harangtornyainak és haranglábainak 2018. évi kutatása során elvégeztük a kisnyulasi harangláb dendrokronológiai vizsgálatát. Öt keltezett minta szerint a harangláb 1907/1908 telén és 1908 nyarán kivágott tölgyfákból épült. A haranglábban 1908-ban öntött harang található.
Rómer Flóris Terv (2018)
(r: Cluj Napoca, Kolozs megye)
tetőszerkezet
A Farkas utcai templom tetőszerkezetéből vett lucfenyő minták keltezésére tíz évet vártunk. A 2006-ban vett faminták első elemzései eredménytelenek voltak. 2016 folyamán a Forster Központ “lucfenyős programja” keretében az új adatokat felhasználva újra nekiszaladtunk az elemzésnek, és a keltezés meg is született: a tetőszerkezetet 1799/1800 telén kivágott lucfenyőkből készítették. A keltezést írott adat is megerősíti.
OTKA (2006), Forster Központ (2016)
(r: Cluj Napoca, Kolozs megye)
hajó- és szentély- tetőszerkezet
A templom ma álló tetőszerkezetének építési ideje az írott adatok alapján nem volt kérdéses, de bizonytalan volt a szerkezet eredeti felépítése a későbbi megerősítés miatt. Ezen kívül a kutatás azzal kecsegtetett, hogy sikerül olyan évgyűrű-adatsorokat gyűjteni, amelyek segítségével előrelendíthető a lucfenyők dendrokronológiai kutatása. A minták elemzése eredménnyel járt: sikerült keltezni és ezáltal azonosítani az eredeti szerkezet elemeit, amelyek 1771/1772 tele és 1773/1774 tele között kivágott lucfenyőkből készültek, míg a megerősítés elemeiből származó minták 1830 nyara és 1830/1831 telén kidöntött lucfenyőkből származnak.
Forster Központ (2016)
(r: Corund, Hargita megye)
tetőszerkezet
A korondi unitárius templom fedélszerkezetében az 1710-es évek végén kivágott tölgyfákból származó elemeket azonosíthattunk, míg a torony födémgerendái 1793/1794 telén kivágott tölgyekből készültek.
Korondi Unitárius Egyházközség (2011)
(r: Crasna, Szilágy megye)
tetőszerkezet
A krasznai templom “gótikus jellegű” fedélszerkezetéről a dendrokronológiai kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy archaizáló, a faelemek ugyanis a szentély feletti szerkezetből 1661/1662 telén, míg a hajó feletti tetőből 1666/1667 telén kivágott fákból származnak. A toronyból egyetlen mintát vettünk, a 2. szint egyik oszlopa 1728/1729 telén kivágott tölgyfából készült.
OTKA (2012)
(r: Horoatu Crasnei, Szilágy megye)
tetőszerkezet
A krasznahorváti templom tetőszerkezetét szintén középkorinak gyanították, de a szentély és a hajó fedélszerkezetének elemei 1718 és 1720 között – meglepő módon – nyáron kivágott tölgyfákból valók.
OTKA (2012)
(r: Curciu, n: Kirtsch, Szeben megye)
harangtorony
A művészettörténeti szakirodalom szerint a templom torony alatti nyugati kapuja a 15. század első negyedére tehető. A torony első emeletének padlógerendáiból vett három furatminta keltezése ezzel tökéletes összhangban van. A felhasznált fákat 1413/1414 telén illetve 1414 nyarán vágták ki.
OTKA (2014)
(r: Cetatea de Baltă, Fehér megye)
tetőszerkezetek, tornyok
A küküllővári templom dendrokronológiai kutatása sok új építéstörténeti adatot és megfigyelést eredményezett. A szentély feletti fedélszerkezet 1422/1423 telén kivágott tölgyfákból épült, majd a boltozat lebontását követően megerősítették az 1590-es években. A téglatornyok között a 15. század végén egy fa szerkezet állt, amely nyilván egy, a tornyokat is lefedő erkély alapozásául is szolgált. A jelenlegi erkély és harangállás az 1710-es években készült.
A mintavétel során elsőként dokumentáltunk a 13. századra keltezett nyugati páros tornyos homlokzatnál korábbi toronykiképzést. A templomnak eredetileg csak egy középső (!), kőből készült és a hajótestbe beugró tornya volt, amelynek közeli párhuzamát Tompaházán találjuk.
OTKA (2012)
(r: Lazuri, Szatmár megye)
kút
Mintánk egy késő népvándorlás kori kút (33/98.) tölgyfa deszkájából származik Ioan Stanciu 1998. évi ásatásából. Dendrokronológiai elemzéssel a mintát nem sikerült abszolút keltezni, de relatív időrendi kapcsolatot sikerült kimutatni egy Oklánd határában futó sánc (Kakasbarozda-Csúzlik) belső szerkezetéből származó szenült fa elemekkel. Ez utóbbiak C14-es keltezése AD 689-789, illetve 681-766. Noha az egyes minták keltezése mindig bizonytalan, és ez esetben is éppen csak elfogadhatók az egyezési értékek, az egybevágó régészeti keltezés ismeretében egyelőre hitelesnek tekintjük a relatív keltezést.
OTKA (2013)
(r: Lisnǎu, Kovászna megye)
tetőszerkezetek
Sepsi-szék történeti faszerkezeteinek 2017. évi kutatása keretén belül elvégeztük a lisznyói református templom szentélye és hajója feletti tetőszerkezetek dendrokronológiai kormeghatározását. A vizsgálat szerint a tetőszerkezetek 1766/1767 telén, valamint 1767/1768 telén kivágott fenyőfákból – alapvetően lucfenyőkből és kisebb arányban jegenyefenyőkből –, feltehetően 1768-ban épültek.
Rómer Flóris Terv (2017)
(r: Negrenii de Câmpie, Maros megye)
A reformátusok Madarasi Feketén álló, közelmúltban felújított haranglába – a dendrokronológiai vizsgálatok szerint és egyik, 1901-es harangja alapján – 1901-ben épült. (A másik harang 1922-ből való.) A szerkezet építéséhez 1899 és 1901 között kivágott tölgyfákat használtak.
Rómer Flóris Terv (2018)
(r: Luna de Sus, Kolozs megye)
mennyezet
A magyarlónai templom kazettás mennyezetének csupán néhány deszkáját tudtuk megvizsgálni. Az elemek fafaj-meghatározása bizonytalan, vélhetően lucfenyőből készülhettek. Záróévgyűrű hiányában annyi tűnik valószínűnek, hogy a deszkák 1722, illetve 1725 után kivágott fákból származnak.
OTKA (2015)
(r: Sângeorgiu de Mureş, Maros megye)
mennyezet
A kazettás mennyezet deszkáit a mennyezet lebontása után, a restaurálással egy időben Mihály Ferenc restaurátor közreműködésével sikerült vizsgálni. A mennyezet vegyes faanyagból, jegenye- és lucfenyőből készült. Előbbiek keltezése sikerrel járt, a mennyezetdeszkákat 1725/1726 telén kivágott jegenyefenyőkből készítették.
OTKA (2014)
(r: Sântimbru de Mureş, Maros megye)
hajó- és szentély-tetőszerkezet
A templom eredeti tetőszerkezete nem élte túl a történelem viharait. A jelenleg álló, lucfenyőből készült tető is több javításon esett át. A lucfenyő-keltezések egyelőre nem teljesen biztosak. Jelenlegi adataink szerint a tető legkorábbi elemei 1713 után kivágott fákból készültek, de volt egy jelentősebb javítás 1786 után, illetve 1924/1925 telét követően is.
Forster Központ (2015)
(r: Târgu Mureş, Maros megye) - volt ferences, ma református templom
torony, tetőszerkezetek
Noha a templom aligha nevezhető eldugottnak, mindeddig nem volt ismert, hogy a szentély felett egy középkori fedélszerkezet áll. Az itt végzett kutatások során kiderült, hogy a fedélszerkezetet 1479/1480 telén, valamint 1480 nyarán kivágott tölgyfákból építették meg. Valószínűnek tartjuk, hogy a tetőszerkezet datálása a szentély építésével és/vagy átépítésével is szoros kapcsolatban áll. A város 17. század eleji dúlása után, amely a templomot és a tornyot is érintette, a város kénytelen volt a sérült tetőt részben újraépíteni 1602/1603 telén kivágott tölgyfák felhasználásával. A tető helyreállításakor teljes mértékben követték a középkori tető szerkezetét. A torony legkorábbi vizsgált fa elemei mind 1603 körül kivágott fákból származnak. A hajó feletti lucfenyő tetőszerkezetet nemrég sikerült sikeresen keltezni: a vizsgált elemek 1783/1784 telén kivágott fákból valók.
Maros Megyei Múzeum (2010-2011), OTKA (2013)
román, angol link
magyar link
(r: Târgu Mureş, Maros megye)-
régészeti ásatás
Az egykori ferences templom melletti kolostor régészeti kutatása során a 15. századi járószint alatt egy leégett faház maradványait tárta fel Soós Zoltán 2006-ban. A ház egyik tölgyfa gerendájának kéreg alatti évgyűrűjét 1303-ra lehet keltezni, így a fát 1303/1304 telén vágták ki. Valószínűnek látszik, hogy a keltezés a ferencesek legelső, még kolostor előtti domusának építési idejét jelezheti.
OTKA (2006)
(r: Baia Mare, Máramaros megye)
régészeti leletek
A középkori óváros főterén és környezetében végzett ásatások során a nedves altalajból többfelé kerültek elő alapozások alá levert facölöpök, illetve deszkaborítású gödrök, földbe ásott hordók maradványai. Ezeket Dan Pop helyi régész segítségével vizsgálhattuk. A jegenyefenyő és tölgyfa mintákat lengyel kollégánk, Tomasz Wazny közreműködésével sikerült keltezni, így most több abszolút datált adatsorral rendelkezünk a 11-14. századból!
OTKA (2014)
(r: Aiud, Fehér megye)
hajó- és szentély-tetőszerkezet
A hajó feletti dőltszékes, fiókgerendás fedélszerkezet két építési periódusát sikerült meghatározni. Az 1790-es évek első feléből származó néhány elem (fiókgerenda és szarufa) minden bizonnyal a tető építési idejét jelöli, ugyanis 1784 és 1804 között épült a hajó barokk, mai boltozata. A tetőszerkezet 1850-es évek első feléhez – közepéhez köthető elemei a város 1849-ben történt pusztulása során megrongálódott templomtető helyreállításának emlékei. A fenyő-elemek 1853-ban, a tölgyfa-elemek viszont 1854-ben és 1855-ben kivágott fákból származnak.
A szentély feletti torokgerendás, kétállószékes fenyőfa-tetőszerkezetet egyelőre nem tudjuk keltezni valószínűleg korabeli lucfenyő-adatsorok hiánya miatt.
Forster Központ (2015)
(r: Aiud, Fehér megye)
tetőszerkezet
Az egységes dőltszékes barokk tetőszerkezet 1757/1758 telén, zömében 1758/1759 telén, illetve 1759 nyarán kivágott lucfenyőkből készült. Az enyedi évgyűrű-adatsorok összehasonlítási értékei olyan magasak a Keleti-Kárpátokból származó lucfenyő-kronológiákkal, hogy nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a tetőszerkezet faanyagát a Maroson úsztatták felhasználási helyükre. Ez a megfigyelés jól egyezik a gyergyói-marosi tutajozásra vonatkozó írott adatokkal.
Forster Központ (2015)
(r: Aiud, Fehér megye)
tetőszerkezet
A műmléképület tetőszerkezetének kutatását elsősorban nem a vizsgált objektumok keltezése, hanem a lucfenyő évgyűrű-adatsorok bővítése indokolta. Így a dendrokronológiailag azonosított két építési periódus mellett (1828-1830, ill. 1884) sokkal fontosabb, hogy a faminták alapján 17. század közepéig visszanyúló keltezett lucfenyő adatsort sikerült összeállítani.
Forster Központ (2015)
(r: Porumbenii Mari, Hargita megye)
torony és tetőszerkezet
A nyugati harangtorony biztosan keltezhető faelemei 1663/1664 telén kivágott tölgyfákból készültek. Ez a keltezés azonban, a gerendafészkek és a gerendák eltérő méretei miatt biztosan nem a torony építésére vonatkozik, hanem sokkal inkább az 1661. évi, Ali pasa-féle dúlás utáni helyreállítás idejét adja meg. A harangok szintjén a 20. század legelején is dolgoztak. A sekrestye átépítése 1733/1734 telén kivágott tölgyfákkal történt, míg a templom tetőszerkezete 1876/1877 telén és 1877 nyarán kivágott lucfenyőkből készült.
Hargita Megye Tanácsa (2008), Forster Központ (2015)
(r: Petrindu, Szilágy megye)
mennyezetkazetták
A restaurálás céljából lebontott kazettás mennyezet deszkáit Mihály Ferenc szovátai műhelyében vizsgálhattuk. A mennyezet-deszkákat – feliratuk szerint – 1769-1770-ben Umling János festette, azaz keltezésük nem volt kérdéses. Elemzésük azért volt fontos, mert egy számunkra új mérési módszert, a roncsolás mentes évgyűrű-mérést kívántunk begyakorolni és ellenőrizni digitális mikroszkóp segítségével. Az évgyűrű-adatsorok elemzése szerint a jegyenyefenyő deszkák 1767/1768 telén kivágott fákból származnak.
OTKA (2012)
(r: Șoimușu Mare, Hargita megye)
harangtorony
A nagysolymosi középkori templomot a torony kivételével teljesen lebontották a mai templom építésekor, és a torony belső födémgerendáit is eltávolították. Az eredeti, építés korabeli fa elemek közül csak a lőrések feletti teherkiváltó gerendák maradtak meg. Ezek zöme azonban nagyon fiatal, így csak egyetlen minta 1517-1521 körüli keltezése nyújt támpontot a torony építési idejére vonatkozóan.
Hargita Megye Tanácsa (2008), OTKA (2016)
(r: Sibiu, n: Hermannstadt, Szeben megye)
mennyezetgerendák
Az alsóvárosban álló hangulatos ház emeleti sarokszobájának mennyezetgerendáiból a restaurálás során sikerült a takarásban lévő gerendavégekről vékony szeleteket fűrészelni. A jegenyefenyő minták keltezése mindannyiunkat meglepett, ezek ugyanis 1546/1547 telén, vagy azt követően kivágott fákból származnak. Magyarán a megannyi történeti vihar ellenére Nagyszebenben az alaptól az emeletig“érintetlenül” fennmaradhattak középkori civil épületek, lakóházak.
OTKA (2011)
(r: Sibiu, n: Hermannstadt, Szeben megye)
mennyezetgerendák
Ebből az épületből az emeleti, utcára néző terem mennyezetgerendáiból kaptunk mintákat. A lucfenyő minták elemzése sikertelen volt, de egy jegenyefenyő gerendáról megállapíthattuk, hogy 1541 után kivágott fából készült.
OTKA (2011)
(r: Sibiu, n: Hermannstadt, Szeben megye)
tetőszerkezetek
A hatalmas templom felett több építési periódusban kialakított jegenyefenyő tető található. A tetőszerkezetben, a közelmúltban kivitelezett “helyreállításig”, jól nyomon lehet(ett) követni az ácsmesterség fejlődését és többféle középkori állást lehet(ett) rekonstruálni. A dendrokronológiai keltezések alapján jól követhetők a templom építésének keletről nyugatra haladó építési szakaszai is. A szentély feletti első tetőszerkezet 1338/1339 telén kivágott jegenyefenyőkből épült, de ebből csak másodlagosan újrahasznált elemek maradtak fenn. A négyezet és a déli kereszthajó feletti tetőhöz 1351/1352 telén, 1352 nyarán és 1352/1353 telén kivágott fákat használtak fel, míg a hajó tetőzetéhez egy évtizeddel később 1362/1363, illetve 1363/1364 telén vágták ki a szükséges famennyiséget. A teljes tetőszerkezet a század végén egy nagy helyreállításon, megerősítésen esett át, ekkor ugyanis nem csak a szentély kapott új tetőzetet, hanem mindegyik álló szerkezetbe beépítettek egy hosszanti merevítő szerkezetet 1393 és 1397 között, télen kivágott jegenyefenyőkből. A toronytól nyugatra épített ferula tetőzetéhez 1458/1459 telén kidöntött jegenyefenyőket használtak. A déli mellékhajó tetőzete 1517-1518-as kivágású fenyőkből épült.
Jelen ismereteink szerint a nagyszebeni tetőszerkezet Erdély legkorábbi álló jegenyefenyő faszerkezete. A tető belső dendrokronológiai időrendje jól tükrözi a templom középkori építésének különböző szakaszait, így az elsőrangú és pótolhatatlan történeti forrás is egyben. Éppen ezért nagy kár és felelőtlenség, hogy a 2012-2015 között kivitelezett “tető-felújítás” során indokolatlanul és következetesen cseréltek ki elemeket, csomópontokat, amivel gyakorlatilag megcsonkolták ezt a Kelet-Európában egyedülálló történeti szerkezetet.
OTKA (2012., 2016.)
(r: Sânvasii, Maros megye)
tetőszerkezet és harangtorony
A szentély fedélszerkezete tipológiailag korai, “román jellegű”, de összetételében vegyes szerkezet, sok másodlagos elemmel. A keltezett gerendák korántsem olyan koraiak, mint azt az állások típusa sejtette. Vannak ugyan 15-16. századi elemek, de zömük az 1680-as évek környékéről származik. Sajnos a torony eredeti fa elemeit kicserélték, a legkorábbi keltezett gerenda 1710/1711 telén kivágott fából származik.
Maros Megyei Múzeum (2011)
(r: Ocland, Hargita megye)
harangtorony és tetőszerkezet
A torony alsó szintjein lévő födémgerendákból fúrt minták keltezése 1651/1652, illetve 1652/1653 tele, míg a felső, harangos szint fáit 1797-1798-ra lehetett keltezni. A hajó feletti padlástérben két tető-periódust lehetett elkülöníteni: a korábbi fáit 1728/1729 telén vágták ki, ezek mind újrafelhasznált, ma funkció nélküli elemek, míg a tényleges tetőszerkezet gerendái 1784 nyarán kivágott fákból származnak.
Hargita Megye Tanácsa (2008), ArcStudio, Csíkszereda (2014)
(r: Săcădate, Szeben megye)
hajó- és szentély- tetőszerkezet
A templom kezdetei a 13. századig visszanyúlnak, de ennek nyomát a tetőszerkezetben nem sikerült azonosítanunk, sőt a többszöri dúlások miatt középkori elemeket sem találtunk. A mai tetőzet 1765/1766-ban kivágott jegenyefenyőkből és kis részben lucfenyőkből készült.
Forster Központ (2015)
(r: Arduzel, Máramaros megye)
tetőszerkezet
Az ardói templom tetőszerkezete “gótikus jellegű”. E meghatározás megtévesztő jellegét mi sem mutatja jobban, hogy a szerkezet egységesen 1722/1723 telén és 1723 tavaszán kivágott tölgyfákból készült.
OTKA (2012)
(r: Alma Vii, n: Almen, Szeben megye)
tornyok, hajó- és szentély-tetőszerkezet
Az erődtemplom helyreállítása során feladatunk a különböző épületrészek dendrokronológiai keltezése volt. Az eredményeket több esetben befolyásolta, hogy az elemek külső, szijács-évgyűrűket tartalmazó részét a helyreállítás során (fölöslegesen) eltávolították. Ennek ellenére a dendrokronológiai kutatás minden épületrész faszerkezete esetében nagyon fontos építéstörténeti keltezéseket eredményezett. A déli harangtorony födémei 1559 nyarán kivágott fákból készültek, de a toronysisak tíz évvel később 1568/1569 telén kivágott tölgyekből épült meg. Az erkélyen és a harangoknál ezek után is építettek be újabb szerkezeteket, megerősítéseket, 1721/1722, ill. 1791-1795 körül. A nyugati kaputorony födémei 1557/1558, 1558/1559 telén kivágott tölgyfákból készültek, akárcsak az erkély és a sisak. Az erkélyen azonban a későbbiekben is végeztek megerősítéseket: 1630 körül, 1701/1702, ill. 1846/1847 telén kivágott fákból. Az északi torony a körítőfal legkorábbi épületrésze, itt a födémekhez 1541-1545 körül kivágott tölgyeket építettek be, jelenlegi sisakjához 1824 nyarán kidöntött tölgyeket használtak. A nyugati torony szintén ekkortájt készülhetett 1539-1543 körül kivágott födémgerendákkal, mostani sisakja ez esetben is későbbi, 1753-1757 körül készült. A szentély védelmi szintje, és vele szorosan összetartozó tetőszerkezete 1553 nyarán és 1553/1554 telén kivágott fákból épült meg. A hajó felett egy barokk jellegű tetőszerkezet áll 1803/1804 telén kivágott tölgyfákból, de ehhez felhasználták a korábbi, középkori tető több hosszabb elemét (kötőgerendákat, szarukat). Ezek a másodlagosan használt elemek 1566/1567 telén kivágott tölgyfákból származnak, amelyek egyben a középkori késő-gótikus tető építési idejét is meghatározzák.
Institutul de Arheologie "Vasile Pârvan", București (2016)
(r: Băgaciu, n: Bogeschdorf, Maros megye)
szentély-tetőszerkezet
A magas, védelmi szinttel ellátott szentély felett, a jelenlegi tetőszerkezet alatt megmaradt régi kötőgerendák 1439/1440 telén kivágott tölgyfákból származnak. Ezek a gótikus szentély építését keltezik. A későbbi védelmi szint kialakításának datálásához, illetve a torony keltezéséhez újabb minták szükségesek.
OTKA (2014)
(r: Sebeş, n: Mühlbach, Fehér megye)
hajó-tetőszerkezet, torony
A szászsebesi hajó fedélszerkezete több olyan nyomot őriz, amelyek régi eredetre utalnak. Ilyen például, hogy a kötőgerenda-szarufa kapcsolatok egy része eredetileg lapolással történt, és csak utólag csapolták őket. Az elemek egy része azonban lucfenyőből készült és több mintánk is meglehetősen fiatal egyedből származik. Egyelőre néhány jegenyefenyő mintát tudunk keltezni, amelyek a 14. század végén kivágott fákból származnak. A torony egyik gerendafészkében építés korabeli helyzetűnek tűnő tölgyfa gerendacsonkot azonosítottunk, ez egy 1255-1259 körül kivágott fából származik. Valószínűnek tűnik tehát, hogy a torony építése csak a tatárdúlás után kezdődhetett.
OTKA; Utilitas Kft., Kolozsvár (2012)
(r: Sic, Kolozs megye)
födém, hajó-tetőszerkezet
A széki templom jelentős beavatkozásokat szenvedett a 20. században, ezért a közelmúltban folyó helyreállítás során kérdéses volt, hogy jelenlegi tetőszerkezetének van-e megőrzésre méltó történeti értéke. A dendrokronológiai elemzés bebizonyította, hogy a szerkezet nagy része 1693/1694 telén kivágott tölgyfákból készült, míg a mennyezet jegenyefenyő födémdeszkái 1734 után kivágott egyedekből származnak.
OTKA (2006), IrodM, Kolozsvár (2014)
(r: Dârjiu, Hargita megye) - tetőszerkezetek, torony, kerítőfalak
Székelyderzsen sikeresen kelteztük a korábban 17. század elejinek tartott tölgyfa templom-tetőszerkezeteket. A dendrokronológiai vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a védelmi szintek és a tetőszerkezetek egyidősek, de a szentély és a hajó feletti fa szerkezetek között van néhány év különbség. A szentély tetőszerkezetéhez 1493/1494 telén és 1494/1495 telén vágták ki a fákat, a hajó fedélszerkezetét 1499/1500 telén, illetve 1500 nyarán kivágott fákból építették meg. A faminták alapján a négy sarokbástyával megépített védőfal a 17. század folyamán több szakaszban épült meg. A torony egyik lőrésének eredeti tehergerendái nem tartalmaztak elegendő évgyűrűt, így a torony építését nem, csak egy későbbi helyreállítást lehetett keltezni 1606 nyarán kivágott fák segítségével.
OTKA (2006, 2013), PlanT Studio – Csíkszereda (2008)
magyar link
angol link
(r: Bisericani, Hargita megye)
hajó- és szentély- tetőszerkezet
A szentléleki templom tölgyfa tetőszerkezetének keltezése jól illeszkedik az Udvarhely-széki történeti faszerkezeteknél rendszeresen visszaköszönő építési periódushoz. Ez szoros összefüggésben van a környék 1661. évi török dúlásával, amelyet többfelé ezt követően újraépülő fedélszerkezetek jeleznek. Ilyen a székelyszentléleki tető is, amelynek hajójához 1662/1663 telén, szentélyéhez 1663 nyarán vágták ki a tölgyfákat.
ArcStudio, Csíkszereda (2013)
(r: Odorheiu Secuiesc, Hargita megye)
tetőszerkezet
A kápolnát sokat tartják Árpád-korinak, de a régészeti kutatások ezt nem igazolták. A dendrokronológiai minták ebben a kérdésben nem perdöntőek, ugyanis a fiatal födémgerendák közül csak egyet sikerült keltezni. Ez a gerenda 1664-1668 körüli, azaz biztosan nem az építkezéssel, hanem sokkal inkább a térségben több műemléknél dokumentálható 1661. évi török dúlás utáni épület-helyreállítással hozható összefüggésbe.
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (2011)
(r: Mănăstirea, Kolozs megye)
födémgerendák
A kastély felmérése során két, falba épített födémgerenda-csonkból Mihály Ferenc restaurátor mintát fűrészelt dendrokronológiai elemzéshez. Szijácsévgyűrűk hiányában keltezésük nem évre pontos, a tölgyfákat 1617 körül, vagy azt követően vágták ki.
OTKA (2015)
(r: Guşterița, n: Hammersdorf, Szeben megye)
diadalív, torony
Az épületben három helyen gyűjtöttünk mintákat: a diadalív egykori kereszttartó gerendájának csonkjából; a torony második emeleti ablakának teherkiváltó gerendáiból; illetve a nyugati oromfalba befalazott faszerkezet elemeiből. A kereszttartó gerenda tölgyfa csonkjának utolsó mérhető évgyűrűje 1454-ben képződött, ami alapján a diadalív (és szentély?) építése 1467 körüli vagy azt követő időszakra keltezhető. A nyugati oromfalba befalazott tölgyfa elemek talán a középkori tetőszerkezet nyugati állásából származnak. Az innen vett faminták utolsó mérhető évgyűrűje 1438-ban képződött, ami 1451 körüli, vagy azt követő építést sejtet. A toronyablak feletti megégett gerendák keltezése szintén erre az időszakra tehető (1456 körül vagy után).
OTKA (2015)
(r: Pir, Szilágy megye)
tetőszerkezet
A péri tetőszerkezet egyike a térség “gótikus jellegű” tetőinek. A dendrokronológiai kutatás ez esetben is igazolta, hogy a tipológiai meghatározás nem fedi a tényleges építési időszakot. A tetőszerkezet összes vizsgált, keltezhető eleme ugyanis 1699/1700 telén, vagy a körül kidöntött tölgyből van kifaragva.
OTKA (2012)
(r: Tărceşti, Hargita megye)
harangláb
A haranglábból összesen öt mintát vettünk, ezek zöme ugyan 18. század eleji (egy biztosan keltezhető gerenda 1731/1732 telén kivágott tölgyfából készült), de a szerkezetben van 1669 nyarán kivágott, másodlagosan felhasznált elem is.
Hargita Megye Tanácsa (2008)
(r: Tăşnad, Szatmár megye)
hajó- és szentély-tetőszerkezet
A tölgyfából épített, impozáns “gótikus jellegű” tetőszerkezet, a régió több emlékéhez hasonlóan újkori építésű, a szerkezet építéséhez 1713/1714 telén vágták ki a szükséges faanyagot. A tasnádi tetőszerkezet szép példája annak, hogy egy középkori tetőszerkezet-típus és az ehhez kötődő ácsmegmunkálási hagyomány évszázadokig is továbbélhet.
OTKA (2012)
(Turda, Kolozs megye)
hajó- és szentély-tetőszerkezet
Az impozáns templom eredeti fedélszerkezete nem maradt meg. A hajó újabb, lucfenyőből készült tetőszerkezetének elemeiből sikerült néhányat évre pontosan keltezni, ezek 1820/1821 telén kivágott fákból készültek. A szentély-tetőszerkezet esetében a fák fiatal kora is nehezíti az elemzést, itt egy jegenyefenyő-elemet 1711/1712 telére, vagy azt követő időszakra lehetett datálni.
OTKA (2013)
(r: Turda, Kolozs megye)
torony, hajó- és szentély- tetőszerkezet
A nyugati harangtorony több eleme 1699/1700 telén, illetve 1700-ban kivágott tölgyfából származik. Ezek építés korabeli volta kérdéses. A hajó feletti korábbi síkfödém néhány lucfenyő gerendája nagy valószínűséggel 1476/1477-os vagy 1477-es vágásból származik. A jelenlegi dőltszékes tetőszerkezet elemei 1797-ben kivágott lucfenyőkből készültek.
OTKA (2013)
(r: Vălari, Hunyad megye)
A Szent Miklósnak szentelt kis fatemplom magányosan álldogál a völgy és a falu felett. A piciny épülethet használt tölgyfák egyetlen építési peiódusra utalnak. A fejgerendák, oszlopok, boltozati elemek, illetve az archaikusan faragott ajtóból származó minták egységesen a 17. század második felére keltezhetőek, az egyetlen záróévgyűrűs minta alapján a kivágási év 1676/1677 tele. A kis tornyocskát utólag állították a templomocskára, a hozzá felhasznált tölgyfákat 1801/1802 telén vágták ki.
Pro Patrimonio Egyesület, Bukarest (2016.)
(r: Roşia Montana, Fehér megye)
harangtorony
A templom és a torony pontos építési ideje ismeretlen volt. A torony belsejében igényes, jegenyefenyőből készült belső faszerkezet áll, amely szervesen összetartozik a fenti nyitott erkéllyel és a toronysisakkal. A faszerkezetekből vett minták alapján a torony építéséhez – az első emelet födémgerendáitól a toronysisakig – 1728/1729 telén kidöntött fákat használtak. Az erkélyen három évtizeddel később egy megerősítő faszerkezetet helyeztek el, amely 1759-ben kivágott jegenyefenyőből készült.
OTKA (2015)
(r: Zagon, Kovászna megye)
ajtókeretek
Az udvarház 2012. évi felújítása során a pártázat díszítéssel ellátott, reneszánsz fa ajtókeret takarásban lévő részéből vékony szeleteket vágtak dendrokronológiai elemzéshez. A megmunkált tölgyfa elemek értelemszerűen külső évgyűrűt és szijácsot sem tartalmaztak, ezért csak azt állapíthattuk meg, hogy a nyersanyagul szolgáló fát 1628 körül vagy azt követően vágták ki.
OTKA (2012-2013)
